Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

TANULMÁNY - Koppány Tibor: Zalaszántó középkori temploma

6. Zalaszántó, r.k. templom. A gótikus szentségtartó. Fotó: 1961. KÖH Fotótár, ltsz. 55982 neg. hátíves nyílású, pártázatos fedésű szentségtartó fülke helyezkedikel (6. ábra). A reneszánsz keretelésű ajtón át megközelíthető sekrestye csehsüvegboltozattal fedett, kisméretű, négyzetes alaprajzú helyiség. A templom déli és északi hosszoldalán a környező, fűvel benőtt terepen elpusztult korábbi épületrészek összefüggéstelen alapfalai látszottak, félig szétomlott állapotban. A falkutatás eredményei A külső vakolatleverés nyomán 1957-ben a déli homlokzaton a második és a harmadik barokk támpillér között, valamint a szentély első támpilléréig húzódó felületen megközelítően a főpárkány magasságáig homokkőből faragott, szabálytalan kváderekből rakott fal tárult fel, benne a harmadik támpillér által félig eltakarva déli kapu befalazott helye, magasan fenn pedig három, befalazott félköríves résablak. Az előkerült részletekből megállapítható volt, hogy a kváderes falfelület a kapuval és a három ablakkal egy román kori templom déli oldala (7. ábra), amelyhez kelet felől csatlakozik a gótikus szentély. Nyugati végét a befalazott déli kapu mellett talált függőleges falelválás jelezte. A román kori külső falfelületen, a barokk támpillérek között több foltban eredeti vakolat és azon alakos festés nyoma került elő. Azokat 1960-ban Illés János és Szentesi Róza restaurálta,

8 az azóta eltelt évtizedekben azonban nyomtalanul elpusztultak. Megállapításuk szerint a freskók feltételezhetően egy, a falazattal egyidős Golgota és egy Krisztus megkeresztelése kép töredékei voltak.

9 7. Zalaszántó, r.k. templom. A déli homlokzat a román kori ablakokkal. Fotó: 1964. KÖH Fotótár