Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Kőszeg, Rájnis utca 12 (B. Benkhard Lilla- Mentényi Klára)

ban figyelhetők meg. Az emeleti falazattal egyidős, első periódusú vakolaton tört fehér - halványszürke színű, höbörcsös felületet tártunk fel. Fölötte, egy simított rétegen először tojáshéj, majd pedig halványzöld szín jelent meg, amelyet több zöld festés követett. 1962 előtt - a fényképek tanúsága szerint - a földszinten sávozott, az emeleten viszont simított felület volt. Az így kialakított architektúra a 19. század második felében - végén készült. Hozzá kapcsolható az ablakszerkezetek cseréje és magasítása, mely a kőkeretek könyöklőinek kivágásával járt együtt. Talán ugyanekkor hozták létre az attikafal alsó párkányával együtt az ovális ablakokat is. Az 1880 előtt készült fényképen már ez a kialakítás látható. A sajnálatos következményekkel járó 1962. évi felújítás során - mint már említettük - minden korábbi réteget eltávolítottak a homlokzatról, s gyenge minőségű, okkersárgára festett, homokos vakolattal fedték be. Azt a jellegtelen, fröcskölt, anyagában színezett sárga réteget, amellyel a kutatás kezdetén találkoztunk, 1970-ben hordták fel a felületre. Építész: Szima Andrea B. Benkhard Lilla - Mentényi Klára KŐSZEG, RÁJNIS UTCA 12. A magántulajdonban lévő lakóház felújításához kapcsolódóan 2001-ben nyílt módunk egyenlőre csak részleges falkutatást és régészeti megfigyelést végezni. A Rájnis utca felső, északi szakasza kulcsfontosságú szerepet játszott a város középkori védelmében. A déli oldalon álló városkapuval (Alsókapu) szemben egykor itt állt a városfalhoz csatlakozó ún. Felsőkapu, más néven Ausztriai-kapu. A várhoz való közelsége miatt az 1532-es ostrom idején olyannyira megrongálódott, hogy csak másfél évtizeddel később, 1548-1549-ben építették újjá, kiemelkedően magas összegért. A védelmi rendszer korszerűtlenné válása, s a vizesárok feltöltődése után a területet a 19. század elején fokozatosan beépítették, végül 1836-ban a tornyot lebontották. Formáját, pozícióját több kutatás próbálta tisztázni (1982. Rájnis utca burkolat feltárás - Bakay Kornél, Kőszegi Városi Múzeum, 1988-1990. Rájnis utca 11. lakóépület kutatás - B. Benkhard Lilla OMF). A Rájnis utca 11. számú lakóház kutatása során derült ki, hogy a városfalhoz északról is csatlakozott egy addig ismeretlen, 189 cm széles (1 bécsi öl) íves védműfal. Ennek további szakaszát és a városfalhoz való keleti csatlakozását a vele szemben álló Rájnis utca 12. számú ház pincéjében találtuk meg. Ezért helyeztünk külön hangsúlyt az egyébként nem túl feltűnő, földszintes épületre. A ház az adóösszeírásokban csak a 19. század első felében jelenik meg. Az 18381839-es térképen a mainál kisebb beépítés látható, tulajdonosa id. Landwehr Frigyes lakatos mester, kőszegi polgár. Az 1857. évi térképen viszont már az északi és a kele-