Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Komlóska, Pusztavár (Feld István)

képmező között keskeny, fehér hátterű, elsősorban levelekkel és virágokkal díszített, rózsaszínnel keretezett kandeláber mező helyezkedik el. Az oroszlánbőrtől balra található töredékek maradékának kiemelése 2001-ben történt, ezeket a felületeket 2002-ben restauráltuk. A szintén vörös sávval keretezett fehér képmezőben ismét egy, az előzőhöz hasonló öltözékű férfi alakját ábrázolták, aki jobb kezének ujjain hengeres edényt tart. Az oroszlánbőr és e képmező között a már említetthez nagyon hasonló kandeláber mező helyezkedik el. A képmezőket egy egységes, sötét vörös sáv foglalja rendszerbe és választja el egymástól, illetve a vörössel spriccelt lábazattól. A töredékek konzerválását - a talajból származó szennyeződésektől való - mechanikus tisztításuk után Steinfestiger OH-val végeztük, majd a konvex alakzatú töredékcsoportokat Paraloid B72 acetonos oldatával ragasztottuk össze. A dróttal összeszorított töredékcsoportokat a ragasztó anyag száradásáig homokágyba helyeztük. E falfestmény esetében csak statikai célú tömítéseket (Mozaik csemperagasztó, perlit és homok keverékéből) alkalmaztunk, mivel esztétikai kiegészítéséről csak a teljes leletanyag restaurálása után szeretnénk dönteni. A még rendelkezésre álló, nagy mennyiségű falfestménytöredék és számos nagy, összefüggő felület arra enged következtetni, hogy ez a falfelület számottevő hiányok nélkül összeállítható. A feldolgozás és a restaurálás végeztével ez a festmény falra helyezhető lenne egy, az eredeti felületekből következő rekonstrukcióba foglalva. A feltárásban segítségünkre volt Magyar Myrtill Phd hallgató és Kovács Loránd Olivér régész hallgató. Harsányi Eszter - Kurovszky Zsófia KOMLÓSKA, PUSZTAVÁR A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara Művelődéstörténeti és Múzeológiai Tanszéke és a Magyar Nemzeti Múzeum Sárospataki Rákóczi Múzeuma 1999-ben elnyerte a Felsőoktatási Kutatási és Fejlesztési Pályázat támogatását „Az egykori Tolcsva terra középkori településtörténetének forrásai" címmel benyújtott közös programjával. Ennek az elsősorban egyetemi hallgatók munkáján alapuló projektnek részeként 2001ben megkezdtük a Komlóska feletti 435 m magas hegyen emelkedő Pusztavár - középkori nevén Sólymos - szondázó jellegű régészeti kutatását. A várat az írott források szerint a Tolcsva-nemzetségbeli Uz fiaitól, Demetertől és Uzától származó Tolcsvai illetve Toronyai-családok emeltethették a 13. század végén - egyes feltevések szerint talán csak 1312 után, amikor tagjaik Károly Róbert különös kegyét élvezték. Maga az erősség csak 1379-ben, egy közelebbről nem ismert felosztása kapcsán jelenik meg a forrásokban, de 1398-ban, a családok kihaltával már mint „Castrum desolatum et corruptum Solmus appelatum"-ot említik. Azóta pusztul.