Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Gyulakeszi, Esterházy-kúria (Koppány András)

GYULAKESZI, ESTERHÁZY-KÚRIA Gyulakeszi faluban, a település délnyugati szélén fekszik az az egyemeletes épület, amely az Esterházy uradalom csobánci részén intézői lakként és irodaként szolgált a 18. század első felétől. Az épület magját a korábbi birtokos Gyulaffy család „fortalicium" módjára épített kúriájának maradványa adja, amelyet még 1744-ben is romként említenek. Az épületnél csak falkutatás történt, régészeti szondázásra nem volt lehetőség. Az L-alakú oldalfolyosós, egyemeletes épület magját az északkeleti szárny délkeleti földszinti sarokszobája, és annak a folyosó irányában túlfutó falai adják. Ez az említett Gyulaffy-kúriával azonosítható. Az előkerült falazat habarcsa és falazási technikája is eltér a környező faltól. A külső homlokzati kutatásnál jól látszott, hogy az eredeti épületmagot a boltozat vállmagasságáig visszabontották. E visszabontási vonalig az épületrészt apró kavicsos külső habarcsozáson piszkosfehér vakolás fedte, amelyre ráfutott a külső homlokzat más részein megfigyelhető, 18. századi barokk homlokzatkialakításhoz tartozó vakolat. A romos, a volt kúriát is magába foglaló új, eredetileg földszintes L-alakú ház, tornác nélkül a 18. század első felében épülhetett. Ez az épület szolgált intézői lakásul a kiépülő Esterházy uradalomhoz, melynek gazdasági létesítményei - malmok, raktárak, majorság - a faluban több helyütt is megtalálhatók. Az épület elé később tornác épül, az északkeleti szárny helyiségeit beboltozzák. Feltehetően ekkor már több melléképület is áll a kúria környezetében. Gyulakeszi, Esterházy-kúria. A főhomlokzat részlete a bejárattal. Fotó: Koppány András, 2001.