Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Eger, Szent Rozália-kápolna (M. Veres Lujza)

EGER, SZENT ROZÁLIA-KÁPOLNA A kápolna műemléki védettségű kora barokk épület, mely 1709-14 között épült. A Szent Rozália, Rókus és Sebestyén pestisszentek tiszteletére szentelt kápolnát az 1709-es nagy egri pestisjárványt követően, fogadalmi céllal építtették a város német polgárai, a Maklári-kapun túl fekvő (1885 óta felhagyott) temetőjükben. Az épület sarka előtti feszület 1756-ban készült. A kápolna háromkaréjos szentélyéhez kisméretű, téglány alaprajzú hajó kapcsolódik. A két ovális ablakkal áttört oromfalon kis huszártorony ül. A főhomlokzatot kőkeretes, kosáríves kapuzat, a Fazola-műhelyből származó (1760 körül készült) kétszárnyú kovácsoltvas kapu és indás záródísz ékesíti. Fölötte fekvő téglány alakú üres fülke látható, melyben eredetileg Szent Rozália fél életnagyságú, fekvő kőszobra helyezkedett el. Efölött egy félköríves záródású ablak található, melyet egy képzeletbeli háromszög csúcsainál elhelyezkedő három, álló téglány alakú fülke övez. Ezekben valaha felül Krisztus (esetleg Mária vagy Szent József), kétoldalt Szent Rókus és Szent Sebestyén faszobrai állottak. A háromkaréjos szentély szélesebb a kápolnahajónál. Az egész épület alatt nagyméretű, körüljárós kripta húzódik. Földszinti szellőzőnyílásait egykor Szent Rozália, Eger, Szent Rozália-kápolna. A Szentsírt ábrázoló olajkép, fölötte fából készült obeliszk. Fotó: M. Veres Lujza, 2001. Eger, Szent Rozália-kápolna. A Szent Szív-kép a kápolna hajójának északi falán. Fotó: M. Veres Lujza, 2001.