Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Barabás, református templom. A falképek vizsgálata (Lángi József) - A 2001. évi beregi árvíz által okozott károk (Simon Anna - M. Veres Lujza)
BARABÁS, REFORMÁTUS TEMPLOM. A FALKÉPEK VIZSGÁLATA A középkori eredetű templomból ma csak hajójának falai állnak, mert szentélyét és diadalívét a 19. század elején történt bővítés idején lebontották, tornya is ekkor épült. 1865-től újabb nagy beavatkozásra került sor, tornyát megmagasították, stukatúrozták a mennyezetet, és 1866-ban Fergencz Károly kifestette a templomot. Ezek a munkák 1871-ben fejeződtek be az orgona felállításával. A kazeines technikával készült díszítőfestés beborítja a teljes felületet. Jellegzetes és jó színvonalú példája a református templomfestés harmadik nagy korszakának, amikor élénk színvilágú, teátrális alkotások születtek. Falait márványozott alapon hatalmas pillérek tagolják, északi falán pedig gazdagon keretezett, festett ablakok láthatók. Mennyezetén hatalmas rozetták találhatók, melyek fából faragott csillagjai talán a korábbi famennyezetről származnak. Véleményünk szerint a karzatmellvédeket is a falképeket készítő mester festette. Mivel a jelenlegi jó állapotú, átfestetlen díszítőfestés alatt más értelmezhető festést nem találtunk, javasoltuk a jelenlegi megtartását. Tettük ezt azért is, mert hasonló dekoráció sok templomban készült a 19. század második felében, de az ízlésváltozás miatt napjainkra már alig néhány maradt fenn. Elsősorban nem művészi kvalitásai miatt javasoltuk megőrzését - megjegyzendő viszont, hogy korának egyik legjobb színvonalú alkotása - hanem azért mert a 19. századi református templomfestés jellegzetes emléke és fontos dokumentuma. Közülük pedig néhányat fontos fenntartanunk. Lángi József A 2001. ÉVI BEREGI ÁRVÍZ ÁLTAL OKOZOTT KÁROK A beregi árvíz levonulását követő napokban, 2001. március 20-21-én az ÁMRK Kutatási Osztályának munkatársai, M. Veres Lujza és Simon Anna művészettörténészek valamint az Építészeti Osztályról Vándor András statikus helyszíni szemlén mérték fel az árvíz által érintett terület egyházi műemlékeinek állapotát. Általános tapasztalat volt, hogy az árvíz közvetlenül nem károsította a templomokat, haranglábakat. A helybeliek erőfeszítéseinek köszönhetően a lerakott homokzsákokkal sikerült legkésőbb a templom küszöbénél megállítani vizet. Ugyanakkor a megemelkedett talajvíz szinte mindenütt veszélyeztette az épületeket, berendezésüket. A szemle során találkoztunk műemléki kutatást követően helyreállított épületekkel (Tákos, ref. templom és harangláb, Csaroda, ref. templom és harangláb; Vámosatya, ref. templom és harangláb; Tarpa, ref. templom; Uszka ref. templom berendezése), folyamatban lévő kutatással illetve helyreállítással (Lónya, ref. templom és harangláb; Marokpapi, ref. templom és harangláb) és néhány eddig nem, vagy kevéssé ismert nívós emlékkel. Közülük egynek, a barabási református templomnak a helyreállítást megelőző kutatása javaslatunk nyomán megtörtént. Az épületszerkezetek helyreállítása azóta