Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Tác-Gorsium. Egy feltárt helyiség falfestményeinek restaurálása (Harsányi Eszter - Kurovszky Zsófia)
A falfestményt freskó és szekkó technika együttes alkalmazásával készítették. A szekkó technikával felhordott részek nagyon sérülékenyek, sok töredéken erősen kopottak. Összességében azonban a festett réteg mégis jó állapotban van, s a töredékek jelentős részén alig vesztett eredeti, élénk színeiből. A felület szennyeződése leginkább a talajból rajta maradt sár, néhol azonban egy, a környező talaj szemcséit is megkötő, nem átlátszó, másodlagos mészkéreg alakult ki. A töredékek összeállítása hosszadalmas feladat, mivel a feltáráson alkalmazott kiemelési módszerek csak kisebb, töredezett, de összefüggő felületek egyben tartására adtak lehetőséget. Segítséget nyújtanak azonban az ásatáson alkalmazott jelölések, a motívumok logikus kapcsolódása, valamint az is, hogy az összetartozó töredékek vakolata és festésmódja legtöbbször hasonló jellegzetességeket hordoz. A vakolat vastagsága, az abba kevert növényi rostok lenyomata, a besimítás egyenetlenségei, az ecsetvonások iránya, faktúrája, valamint a korai szennyeződések gyakran segítenek, akár egyszínű töredékek összeillesztésében is. A mállékony vakolat szilárdítását Steinfestiger OH-val, két lépésben végeztük, hogy a töredékek megfelelő megtartását elérjük. Az összeállított felületeket konvex alakzatú töredékcsoportokra bontottuk, így az esetleg később előkerülő töredékek beillesztése a ragasztás szétoldása nélkül is lehetséges marad. Az összeragasztás Paraloid B72 acetonos oldatával történik, amely elég erős a kialakított konvex töredékcsoportok egyben tartásához. A kialakított felületeket dróttal körbefogva és összeszorítva, száradásig homokágyban hagyjuk. Az összeragasztott töredékcsoportok méretét úgy választjuk meg, hogy még könnyen, finoman mozgathatók legyenek, így az egész felület összeillesztésénél a szélek nem sérülnek. Száradás után a hátoldalon a vakolat ragasztások menti hiányait statikai célú tömítéssel pótoljuk. (Mozaik csemperagasztó, perlit és homok keveréke.) A festett oldalon ugyanígy elkészítjük ezt a tömítést, azonban ennek szintjét a felszínnél 1 mm-el lejjebb alakítjuk ki, hogy az intonacohoz hasonló, az esztétikai kiegészítés alapjául szolgáló finom tömítésnek (öreg mész és tégla keveréke) helye maradjon. Néhány felületen a motívumok esztétikai kiegészítése elkészült. Megkülönböztető, pontozott technikájú, akvarell retust alkalmaztunk, így közelről a kiegészítés elkülönül az eredeti felülettől, távolról azonban a kompozíció, illetve a formák értelmezhetővé válnak. A teljes falfestmény esztétikai kiegészítésének mértékéről csak a teljes leletanyag feldolgozása és restaurálása után lehet dönteni, amikor a kialakult összes összefüggő felület motívumainak és kompozíciós egységének képe összeáll. Csak azokat a hiányokat szeretnénk pótolni, amelyek a bemutatott felületek értelmezéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Az elraktározott nagy mennyiségű falfestmény-töredék feldolgozásával és rendszerezésével 2002-ben jutottunk odáig, hogy mára már van elképzelésünk a helyiség mennyezetének és oldalfalainak díszítéséről valamint annak komponálási rendjéről. A falakon 4 római láb széles vörös mezők és keskeny, kb. 1 római lábnyi, fekete hátterű kandeláber mezők váltották egymást. A feltárás folyamán felszínre került egybejárat a helyiség déli oldalán. A nyugati alapfal mentén megtalált, sarokkiképzéssel ellátott töre-