Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Bajna, Sándor-Metternich-kastély (B. Benkhard Lilla)

A torony első karzatszintjén a középkorban maga a torony hasábja a hajótérben helyezkedett el. Erre utalnak a falelválások és a jelenleg a torony belső sarkainak támaszkodó falazat mögé befutó meszelésnyomok. Mindez több periódusra utal. A középkori templom átépítésére a kora újkorban került sor, ekkor még megtartva a középkori szentélyt és az alacsonyabb - feltehetően ugyancsak középkori eredetű - párkányt. Ám nyugati oromzata már barokk stílusban épült meg. Ezt követően valamiért megemelték a tetőszerkezetet - magasabbá vált a párkányszint. Majd a következő periódusban kialakították a jelenlegi csarnoktemplomot, áthelyezték a déli kaput, és a templom tetőszerkezetét megtartva azt kelet felé megtoldották. A még mindig síkmennyezetes hajót egy későbbi időpontban boltozták be. A szószék mostani nehézkes tömege 19. századi, de a kutatás során előkerült egy faragott fejezet, ami a korábbi szószék szerkezetéhez tartozhatott. A templom oldalán található középkori festés restaurálásra került. Ez a festés szervesen illeszkedik a korábbi déli kapuhoz. Koppány András BAJNA, SÁNDOR-METTERNICH-KASTÉLY A kastélyegyüttes több éve folyó régészeti feltárásának során a 2001. évben elsősorban a főépület déli és nyugati homlokzata előtt, a nagy udvarban, a „C" épület folyosóin és csekély mértékben a főépületben folyt kutatás. Arra kerestük a választ, hogy a már ismert 15-16. századi Bajnai Both nemesi család főépület alatt húzódó kúriájához csatlakoztak-e más épületek (főleg kelet, nyugat és dél felé) vagy sem. Ugyanakkor hitelesíteni szerettük volna az 1980-as években végzett falkutatásokhoz kapcsolódó feltárások megfigyeléseit. Ekkor a déli homlokzat előtt és a „C" épület folyosóján téglaburkolatos felületeket, a nagy udvar déli részében pedig falakat találtak. Ebben az évben nagyobbrészt a klasszicista kiépítéssel elpusztított korábbi barokk építkezés eddig ismeretlen részleteit tártuk fel. A főépület déli homlokzata előtt és annak folytatásában, a „C" épület déli folyosóján (I. sz. szelvény, 1.9. és 7. számú árkok) a 15-16. századi nemesi kúriához tartozó épületet, épületrészt nem találtunk, ugyanakkor feltártunk egy kelet-nyugati irányú, betömedékelt barokk pincét, folyosójának - homokos habarcsba rakott tégla anyagú - meszelt falait, tégla burkolatát és az épület délnyugati sarkának magasságában a nyugatról nyíló fa lépcsőlejáratot. A pince betömedékelését és az új nagy pince kialakítását egyértelműen Hild József nevéhez köthetjük. Hasonlóan negatív eredményre jutottunk a nagy udvarban és a tőle délre lévő „C" épület északi folyosóján (3.4. árkok, II. III. számú szelvények és 5.8. számú árkok). A nagy udvarban a sárga löszös altalaj igen magasan (-50 cm-en) jelentkezett. Az udvar-