Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

MŰHELY - Fülöp András - Koppány András: A veszprémvölgyi apácakolostor régészeti kutatása (1998-2002)

ként (pro estuario)

30 került volna használatra. Ez utóbbiban kályha vagyis kemence (clibanus

31 sive fornus) építése volt a feladat, amelynek kőből vagy cserépből kellett készülnie. Az alsó helyiségek magasságát az apácák 6 és fél rőfben határozták meg, a felső ház magasságának (sublimitas ... superioris domus) a régi kolostorhoz kapcsolt káptalanterem magasságában (ad celsitudinem domus capitularis sive processionalis ... antiquo claustro annexe) kellett lennie, egy boltozat alatt kiváltva (sub una testudine esset subroganda). E „felső házról" megtudhatjuk, hogy hálóteremként kívánták használni, mégpedig úgy, hogy az egyes apácák számára felosztandó legyen, boltozatát pedig, akár az említett harangtoronyét, megerősíteni és vakolnia kellett. A fentebb ismertetett épület alaprajzán kívül a méreteit is meghatározhatjuk. A megadott mértékegység (ulna) ezúttal rőföt jelenthet, azaz - a királyi rőffel (62,52 cm)

32 számolva - a Konch mester által felhúzandó ház hossza 21,26 m , szélessége 4,4 m körül volt. A szóban forgó épülettől nyugatra Konch mester egy kőből való konyha építését vállalta, melynek szintén kőből alapozott tűzhellyel (cum epicauterio

33

) kellett rendelkeznie (az apácák ugyanilyet kértek hálóterembe is). E konyhától a Séd patakig - „a folyóvízig" (ad fluxum aque) - vezető, boltozott és az árnyékszékeken átvezető vízvezetéket, a déli rész felől, a lerakott alapozással egyező mélységben (fundamenti iam positi ex parte meridiem) meg kellett erősítenie úgy, hogy az az új épület alapjától számított 10 rőf távolságban vezessen. A veszprémvölgyi monostor történetét a közelgő török veszély zárta le. Az apácák az ellenség közeledtének hírére 1543-ban elhagyták a monostort és levéltárukkal együtt Körmendre menekültek.

34 Amikor a törökök 1551-ben felvonultak Veszprém ostromára, a várostól nyugatra táboroztak le. Istvánffy szerint „A között a két hegy között van egy hosszas, kies kertektől és legelőktől övezett völgy. Ezt a lakosok Apátnő völgyének nevezik. Ezt a völgyet a török testőrkatonák elfoglalták."

35 1627-ben a monostor romjai és a levéltár egyaránt a győri jezsuitákhoz kerültek. Később arról hallunk, hogy a veszprémi vár parancsnoksága elrendelte, hogy az egykori apácakolostor köveit a vár erősítéséhez használják fel. A jezsuiták 1646-ban ugyan tiltakoztak a bontás ellen,

36 ám kérdéses, vajon volt-e ennek foganatja, azaz a várfalakban feltehetően ma is találhatók másodlagosan befalazott veszprémvölgyi kövek. A kolostorból származó faragványok többfelé is szétszóródhattak. Egyes vörösberényi ablakbéllet-darabokat a kutatás hagyományosan az apácakolostorhoz köt,

37 hasonlóképp ahhoz az ablakszárkő-elemhez, melyet a veszprémi Szent László-kápolna felújításakor találtak.

38 A jezsuiták csak 1744-ben láttak hozzá egy új templom építéséhez,

39 amely sosem fejeződött be: amikorra ugyanis teljesen elkészült volna a templom, 1773-ben Mária Terézia a Habsburg-birodalom területén feloszlatta a jezsuita rendet

40 Kutatástörténet 1860-ban Rómer Flóris meglátogatta a romokat, és vázlatkönyvébe egy alaprajzot és egy nézeti rajzot készített.

41 (2. ábra) Vázlatának érdekessége, hogy a barokk templom-