Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

MŰHELY - Fülöp András - Koppány András: A veszprémvölgyi apácakolostor régészeti kutatása (1998-2002)

lakon ma is álló jezsuita templom sem, mely az 1960-as évekig romként, majd azután múzeumi raktárként szolgált. (1. ábra) Régi adósságából törlesztett tehát a magyar műemlékvédelem, amikor hozzálátott a romegyüttes helyreállításához. Mindehhez az anyagi forrásokat a millenniumi műemlékhelyreállítási program biztosította, a szakmai feladatokat (feltárás, tervezés) az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ látta el. Az előkészítő munkákat követően a régészeti kutatást a következő évben, 1999-ben kezdhettük el, s az alábbiakban a 2002-ig tartó munkálatok legfontosabb eredményeiről számolunk be. Az első idény ásatás vezetője Juan Cabello, konzulensünk Valter Ilona volt, akik a későbbiekben is sok segítséget nyújtottak munkánkhoz, amiért ezúton is köszönetet mondunk.

1 Történeti adatok A veszprémvölgyi apácakolostor középkori történetére vonatkozó gazdag forrásanyag mind ez idáig nem került feldolgozásra, ezúttal mi is csak a lényegesebb - régészeti szempontból megkerülhetetlen - adatokat idézzük fel. A nevezetes veszprémvölgyi alapítólevél szövege Könyves Kálmán 1109-es átírásában maradt fenn.

2 Az oklevél különlegessége az, hogy a másoló a hártya felső részére átírta az eredeti alapítólevél görög szövegét, amely az István király által adományozott birtokokat sorolja föl, majd alá az azt átíró/megújító latin szöveget.

3 A kutatás kezdettől fogva felfigyelt a görög szöveg diplomatikai hiányosságaira, vulgáris görögségére és a birtokok felsorolásában jelentkező következetlenségre. Ma az általános álláspont szerint mindezek a sajátosságok a korai kancelláriai gyakorlat kezdetlegességével magyarázhatók, azaz az oklevél görög szövege az István-kori alapítólevél egy az egyben átírt,

4 nem pedig annak kivonatolt másolata.

5 Miután többen kísérletet tettek az átíró személyének meghatározására,

6 egyre inkább a monostoralapítás háttere kezdte érdekelni a kutatást. A latin renováció sokat idézett mondata szerint ugyanis az alapítólevél „a monostor alapítójának nyelve szerint íratott görögül" (iuxta linguam auctoris monasterii grece scriptum). Mivel a fenti megjegyzés nem vonatkozhat Istvánra, az auctor szó mögött, a „létesítő"

7 vagy még inkább a „kezdeményező"

8 jelentést kell keresnünk. Ezért vetette föl - Horvát István korábbi ötletéből

9 kiindulva - Moravcsik Gyula, hogy a király valamelyik közeli családtagjának, vélhetően Imre herceg név szerint nem ismert, bizánci származású feleségének szánta a monostoralapítást.

10 A veszprémvölgyi alapítólevél másik nagy kérdése a keletkezés dátuma. A görög szöveg kelte ugyanis a latin renovációban nem szerepel, így arra vonatkozóan csak közvetett utalásokra hagyatkozhatunk. Korábban többen Géza fejedelemnek tulajdonították az oklevél kiadását,

11 aki a keresztségben szintén az István nevet viselte, ezért nevezte volna magát itt „István király"-nak (Stephanos kralés). Mivel azonban a latin renováció az eredeti oklevelet egyértelműen István királyhoz köti (privilégium sancti Stephani), valószínűbb, hogy az alapításra ez utóbbi idején kerülhetett sor. István király uralkodá-