Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

MŰHELY - Bodó Balázs: A veszprémvölgyi apácakolostor építéstörténete és kőfaragványai

29 Amennyiben mégiscsak ez lenne a szerződésben szereplő épület, úgy ezeknek a jelenségeknek statikai okai lehettek, hiszen a terep errefelé erősen lejthetett, azonkívül a Séd is okozhatott problémákat. 30 A régészeti topográfiában közölt rajzokon még látszik az északi szárkő is, amely a meglévőnél kissé magasabb és a felső része törött. MRT 2. 237. 57. ábra alaprajz, 1. metszet. 31 Azonosításukat megnehezíti, hogy a templomrom körül szétszórva nagyszámú középkori és újkori kőfaragványt tárolt, és sajnos tárol ma is a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum. Ezek közül könnyen szétszóródhatott a területen sok máshonnan származó kőfaragvány is. 32 Nemrég a tűztorony mellől, építkezés céljából felhalmozott törtkövek közül sikerült ugyanennek a szerkezetnek 11 újabb darabját beszállítani a veszprémvölgyi kőtárba. Sajnos a kőfaragványok lelőhelyét mindeddig nem sikerült kideríteni, de feltehetőleg a környékbeli házátalakításokból származnak. Tekintve, hogy a környéken nagymennyiségű, a ciszter kolostorból származó kőfaragvány található, jogosan felvethető ezek azonos származása is. 33 Koppány Tibor: A közép-Dunántúl reneszánsz építészete. Ars Hungarica 12. (1984) 183-232. 34 Veress D. Csaba: Várak a Bakonyban. Budapest, 1983. 173., illetve Hungler József: A török kori Veszprém. Veszprém, 1986. 118. 35 Balassa László: A veszprémi vár építéstörténete a XIII-XIV. században. In: Tudomány és művészet Veszprémben a 13-15. században. Szerk. V. dr. Fodor Zsuzsa. Veszprém, 1996. 6-19. 12. 36 Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere. Műemlékvédelmi Szemle 10. (2000) 5-52. 18-20. 37 MRT 2. 232, 339 2. kép 38 Gutheil i. m. 163-164. 39 MRT 2. 238. 40 Rómer Flóris: A Bakony. Szerkesztette és a szemelvényeket válogatta: Eri István. Veszprém, 1971. 87. 41 A rudabányai napórára: Bartha Lajos - Buka Adrienne: A rudabányai műemlék templom középkori napórája. Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (1991) 5-12. Balázs BODÓ BAUGESCHICHTE UND STEINMETZ ARBEITEN DES NONNENKLOSTERS IM VESZPRÉMVÖLGY Parallel zur archäologischen Erschliessung des mittelalterlichen Nonnenklosters im Veszprémvölgy läuft seit 2000 die Aufarbeitung der Steinmetzarbeiten des Dezsó' Laczkó-Museums in Veszprém. Als Ergebnis der Forschung konnten zahlreiche Steinmetzarbeiten des Klosters identifiziert werden. Die freigelegte, früheste Kirche war einschiffig mit einem Chor, das geraden Abschluss hatte. Aufgrund der relativ dünnen Mauern kann das Schiff nur über eine Plattendecke verfügt haben und lediglich das Chor gewölbt gewesen sein. An die Nordseite der Kirche wurde später eine kleine Kapelle angebaut. Unter dem Chor der Kapelle lag eine Krypta, in die man über die Treppe neben der Nordwand der Kapelle hinuntergelangte. Die Krypta barg ein wichtiges Grab oder eine Reliquie. Die Kapelle