Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

MŰHELY - Bodó Balázs: A veszprémvölgyi apácakolostor építéstörténete és kőfaragványai

azt a bontási rétegben talált 1371-72-es Lajos dénár bizonyítja. A kolostortemplom átépítéséhez köthető a jelenleg ismert kőfaragványok legnagyobb része. A szentély sarkaiban körtetagos profilú pillérkötegek álltak. Ezek alapján valószínű, hogy a szentély boltozatát körtetagos profilú bordák hordozták. A szerkezet falibordái azonos profilúak az átlós vagy heveder irányú bordákkal. Sajnos mindeddig nem került elő egyetlen szentélyborda sem, így annak pontos profilját nem ismerjük. A falpillér elemek közül idáig két poligonsarokba való falpillérlábazatot (5. ábra), egy ugyanide tartozó falpillér rétegkövet, egy egyenes falszakasz előtt álló, hármas elágazású falpillér rétegkövet,

19 egy övpárkányra metsződő falpillér töredéket (6. ábra), valamint több kisebb körtetagos töredéket ismerünk. A töredékek közül az egyik bizonyosan derékszögű falsarokban állt. A töredékekből kikövetkeztethető boltozási rendszer tökéletesen illeszkedik az általunk feltárt szentélyalapozásra. (4., 7. ábra) Az építkezéshez köthető kőfaragványok legnagyobb részét ablakszárkőelemek és mérműdarabok alkotják. (3/c. ábra) A jezsuita templom falában és az ásatáson talált, tehát bizonyosan a ciszter templomból származó faragványok mellett számos további a városban, illetve a megye területén szétszóródott szárkőelemet ismerünk. Ezek azonosítását a profilegyezés alapján végeztem el. Az egyébként egyszerű profil legszembetűnőbb jellegzetessége az üveghorony viszonylag széles, 4,5 cm-es mérete és szabályos kialakítása.

20 7/a. Veszprémvölgy, apácakolostor. A 14. századi szentély alaprajzának rekonstrukciója. 2002. Rajz: Bodó Balázs