Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

MŰHELY - Bodó Balázs: A veszprémvölgyi apácakolostor építéstörténete és kőfaragványai

5. Veszprémvölgy, apácakolostor. A 14. századi szentély poligonba illeszkedő falpillérlábazata. 2002. Rajz: Bodó Balázs vább él ez a forma, amint azt jól mutatja Vértesszentkereszt a század elejéről vagy Kána a század második feléből. Az egyszerű, téglalap alaprajzú típus később is megtalálható. Ennek szép példája a közeli gyulafirátóti 13. századi kolostor, ahol már jelentkezik a helyiségek funkció szerinti elkülönülése. A kolostorszárny a templomhajó keleti végéhez kapcsolódik és megtalálható benne a sekrestye, a káptalanterem és egy nagyobb terem, amely a szerzetesek dolgozóterme vagy az ebédlő lehetett. A hálóterem az épület emeletén VOlt. § A fentiek alapján a korai veszprémvölgyi kolostorépület is ilyen egyszerű épület lehetett. Az eddig ismert épületek összesítő alaprajzát tekintve szembetűnő, hogy a gótikus templom nyugati oldalánál húzódó téglalap alaprajzú épületrész tájolása kissé eltér a többi helyiségétől. A gótikus templom építésekor az említett épület már bizonyosan állt, hiszen kizárólag a hozzá való igazodás indokolhatja a templom nyugati záródásának ferdeségét.

9 Eszerint az épület a 14. századi építkezések előtt épült. A korábbi templomhoz való viszonyát a nagymértékű pusztulás miatt nem lehetett feltárni, de kiszerkeszthető alaprajzuk alapján sarkukon egybeépültek. A fentiek figyelembevételével megkockáztatható a feltételezés, miszerint ez lenne a legkorábbi kolostorépület. (1. ábra) A templom nyugati oldalánál négyszögletes építmény alapozása került elő, amely azonos lehet az 1387-ben említett régi toronnyal. Bár az építmény a templom tengelyéhez igazodik, mégis elkülönülve, tőle kissé nyugatabbra áll. Északi oldala párhuzamos a korainak tartott épületrész feltételezett déli záródásával, és attól éppúgy kissé távolabb épült. A különállás okát egyenlőre nem ismerjük, de elképzelhető, hogy itt vezetett a kolostorépület emeletére, valamint a templom karzatára a feljárat. A korai kolostorból, leszámítva a kripta egyszerű ajtókeretét, nem került elő kőfaragvány, de véleményem szerint innen is származhat az a két szárkőelem, amelyet a veszprémi egykori Szent Margit (ma Szent László)-templomból bontottak ki.

10 Viszonylag keveset tudunk a kolostor 13. századi történetéről. 1240 előtt IV. Béla király kéri a ciszterci káptalant, hogy a monostort fogadja be a rend tagjai közé. 1240ben a ciszterci káptalan megteszi az előkészítő lépéseket. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a ciszterek a korábbi épületeket használják vagy már ekkor is sor kerülhetett a kolostor kisebb újjáépítésére. 1256-ban IV. Béla király utasítja a bakonyi ispánt, hogy a