Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)
MŰHELY - Fülöp András - Koppány András: A veszprémvölgyi apácakolostor régészeti kutatása (1998-2002)
22. Veszprémvölgy, apácakolostor. A templomok periodizációs alaprajza. 2002. Rajz: Tábori András hogy all. századinak tartott templomok (azon belül az egyenes szentélyzáródásúak) keltezése gyakran csupán azon alapszik, hogy a templom körüli temetőben S végű hajkarikával, netán 11. századi érmekkel eltemetett sírok találhatók. Mivel tudjuk, hogy a köznépi temetők - templom nélkül - akár all. század végéig - 12. század elejéig használatban lehettek, könnyen elképzelhető, hogy egy ilyen temető területén csak később emeltek templomot. Régészetileg tehát csak akkor tekinthető bizonyítottnak a korai datálás, ha egy éremmel keltezett objektum, sír későbbinek bizonyul a templomnál. Ilyenre példa a gyöngyöspatai 69 vagy a visegrádi esperesi templom, ez utóbbi a veszprémi püspökség területén. 70 A földrajzilag közelebb eső példák közül Veszprém másik apácakolostorát, a domonkosrendi Szent Katalin-zárdát említjük elsőként. Megalapításáról egy 1240-ben kelt oklevél számol be, és Rhé Gyula feltárása nyomán tudjuk, hogy ebben az időszakban egyenes záródású szentéllyel rendelkezett. 71 A veszprémi Várhegy alatt elterülő Szent Miklós-szeg plébániatemploma - első periódusában - ugyancsak egyenes záródású szentéllyel épült. A környező sírokból előkerült S végű hajkarikák, valamint Salamon- és Kálmán-kori pénzek miatt első ásatója, Rhé Gyula a templomot all. századra keltezte. Kralovánszky Alán - hitelesítő ásatása nyomán - azonban a datálást a 13. század elejére módosította. 72 Annyi bizonyos, hogy a templom déli falához csatlakozó falcsonkok az újabb feltárás eredményei alapján az első periódushoz tartoztak. Mivel pedig az egyik ilyen falcsonk - Rhé Gyula alaprajza szerint is - egy sírt vágott, úgy látszik, hogy a templom egy korábbi, templom nélküli temetőre épült. 73
