Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

MŰHELY - Fülöp András - Koppány András: A veszprémvölgyi apácakolostor régészeti kutatása (1998-2002)

ki falához. A következő periódusban e toldaléképítményhez északról hozzáépítettek egy keskeny folyosót, és a 35/a árokban tett megfigyeléseink szerint visszabontották az ol­dalkápolna (?) északi falát, új mészhabarcs-padlóját pedig átfuttatták fölötte. Ugyanak­kor az épület keleti fala változatlanul megmaradt. Ebbe a térbe a késő középkorban folyamatosan temetkeztek. ( 17/a-b ábra) Ezek közül is kiemelkedik a 21. sír medencéjén talált veretes öv, (18. ábra) valamint a 9. sír­ban talált három aranypénz (1511, 1516, 1523). 65 Ugyanakkor feltűnő, hogy a temetke­zések egy része biztosan még a késő gótikus templom megépítése előttről származik, így pl. a 25. - melléklet nélküli - sírt vágta az északi hajófal, és vélhetően még az ol­dalkápolna (?) előtti korszakhoz tartozik egy fordított tájolásban, újszülött csecsemőjé­vel eltemetett női sír. ( 19. ábra) A 3/a árokban megfigyeltük, hogy egyrészt az oldalká­polna (?) északi falához nagyon mélyen egy korábbi, sárga agyagos járószint tartozott (ez egy Árpád-kori réteget fedett le, míg a járószintet már takarta egy nagy 14. századi planírréteg), másrészt ettől a faltól északra temetkezések nem jöttek elő, sőt a rétegző­dés is gyökeresen más. Emiatt feltételezzük, hogy ez a fal az egykori temetőkerítés fel­használásával készült, bár ennek konkrét bizonyítékát egyelőre nem ismerjük. Az oldal­kápolna (?) északkeleti sarkához, valamint az északról hozzátoldott folyosóhoz (?) utó­lag épült hozzá egy ferde irányú fal, mely minden bizonnyal egy kerítés lehetett, és ta­lán megegyezik a 16. árok keleti végében talált kerítésfallal. A kerítéstől északra egy 13-14. századi település (vagy a kolostor kiszolgáló helyi­ségei?) földfelszínre épített házát és kemencéjét, cölöplyukakat tárhattunk fel. (20. ábra) E házakat - a leletanyag tanúsága szerint - valamikor a 14. század végén-15. század elején bonthatták el, amikor egy vastag feltöltéssel elfedték, kialakítva a kolos­tortól északra egy egyenletes nívót. Ezután egy újabb, kelet-nyugati irányú falat húztak az addigi kerítésfaltól északra, melyhez északról egy cölöplyukakkal ellátott, észak fe­lé elvékonyodó, majd eltűnő, öntött mészhabarcs-padló tartozott. Mindez talán egy észak felé nyitott, féltetős épületre utal. 19. Veszprémvölgy, apácakolostor. A 16/a-b. sír rajza. 1999. Rajz: Juan Cabello

Next

/
Oldalképek
Tartalom