Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

KIÁLLÍTÁS - Rácz Miklós: Kiállítás a budai Szent Görgy tér kutatásáról

3. A Szent György tér történetét bemutató kiállítás részlete az egykori ferences kolostor építészeti töredékeivel. 2002. Fotó: Tihanyi Bence anyagban ritka különlegességet jelentett a volt királyi istálló helyén, a 94/3 lelőhely sziklagödrében előkerült kis amulett-tekercs, mely egy díszes tartóhengerben vallási szövegekkel sűrűn teleírt papírszalagokat tartalmazott. Jellemző a feltárások látványos eredményei mögött álló nehéz régészeti munkára, hogy e 14 méter mély sziklagödör feltárása több mint három hónapig tartó munkát igényelt. Nagy tömegű leletanyagában az amuletten kívül további különleges darabok is voltak, például barokk kori öntőminta-töredékek, II. Lajos király aranypénze, egy teljesen összeállítható itáliai majolika tál, továbbá feltehetőleg perzsiai porcelánt utánzó csészék, valamint egy bepecsételt díszü, zöld mázas középkori díszpohár. A királyi palota város felőli előterében elhelyezkedő városrész az udvar közelsége miatt a késő középkorban elsősorban a főtisztviselők városi rezidenciáinak adott helyet. Egy-egy házeladás kapcsán, ahol megnevezték a szomszédokat, egyes összefüggő házcsoportok, sorok tulajdonviszonyai rekonstruálhatók voltak. A későbbi tér déli részén, ahol az újkorban a Zeughaus állt, Zsigmond király építtetett egy nagyméretű városi palotát, mely Friss-palota néven volt ismert. Ezt a palotát a 15. század végén, vagy a 16. század elején bekapcsolták a királyi palota erődítésrendszerébe úgy, hogy két oldalán, a két utca vonalában kapukat építettek mellé. E palota régészeti adatai a kiállításon nem szerepeltek, mivel kutatására már korábban sor került. A középkorban a városrészben két fontos egyházi intézmény létesült. A keleti, Dunára néző oldalon az 1260-as években épült fel a ferencesek Szent János kolostora, s a