Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)
MŰHELY - Fülöp András - Koppány András: A veszprémvölgyi apácakolostor régészeti kutatása (1998-2002)
lO/c. Veszprémvölgy, apácakolostor. A 8. szelvény nyugati metszetfala. 2000. Rajz: Forgách Zita - Fülöp András - Vasaly Anna rétegnek a felső néhány cm-ében és felszínén 10-11. századi 52 (11/5-6. ábra) és a 13. század második felére keltezhető kerámiaanyag (11/7-9. ábra) került elő. 53 Amennyiben nem utólag betaposott kerámiatöredékekről van szó, 54 a késő Árpád-kori kerámia is (elő)keltezi a templomot, biztosan azonban annyi állítható, hogy annak alapfalai későbbiek egy 10-11. századi kerámiát tartalmazó rétegnél. A szentélyen belül egy későbbi periódusban megemelték a padlószintet, e rétegre ugyanis egy apró törmelékes - leletanyag nélküli - bontási omladékréteg került. A hajóban megtartották a korábbi szintet, viszont egy öntött mészhabarcs-padlót terítettek rá. A hajó és a megemelt szentély között egy kövekből rakott észak-déli irányú szentélypadka húzódott, melynek egyes elemeit megfigyelhettük a 8. és 6. szelvény közti tanúfal alatt. (10/b és 13. ábra) Elhelyezkedéséből arra következtetünk, hogy a padka nem a diadalív vonalában, hanem attól nyugatra húzódott, így a megemelt kórus a hajó terébe is benyúlott. 55 A fentiek ismeretében ma már tudjuk, hogy a templom hajójának déli és nyugati falát Rhé Gyula már feltárta. A falkoronára öntött betonlepény eltávolítása után kirajzolódott az is, hogy a déli hajófalhoz délről egy későbbi falat köpenyeztek. Az északnyugati hajósarkot - akárcsak a dongaboltozatos épület déli falát - az 1930-as évek ásatása során eltűntették, így ma már nem vizsgálható a két épület csatlakozása. Az északi templomhajó falának kiszerkesztésekor ugyanakkor látható, hogy az északnyugati sarok belemetszene a dongaboltozatos épület terébe, így biztosan nem egyidősek. A templom nyugati homlokzata előtt, annak hossztengelyében előkerültek egy önállóan álló épület (torony?) alapfalai. (12. ábra) Az alapfalaknak csupán a legalsó kősorát ismerjük, az eredeti rétegződést már itt is elhordták. Emiatt rétegtani szempontból semmilyen támpontunk nincs a torony és a nyugati hajófal kapcsolatára, alaprajzi elrendezésük alapján azonban feltételezzük, hogy összetartoztak. A toronyba délről nyílhatott a bejárás (néhány lapos kő képezi a küszöböt).
