Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

VITA - Daragó László: 20. századi építészeti gondolatok a visegrádi királyi palota helyreállításának történetében

4. Visegrád, királyi palota. Az 1971. évi tervpályázat IV. helyezett pályaműve (Kóris János). Magyar Építőművészet 1973/1. 7. nyújtották tovább a tetőt. Ezzel az épületszárnnyal más vonatkozásban is mostohán bánt a terv. Az új épület főbejáratát ugyanis keleti falainak eltüntetése árán hozta létre. Számomra értékében nincs különbség az északkeleti palota és az északnyugati szárny között, hiszen ez utóbbi is legalább Zsigmond-kori. De hát a szelektív védelem már a kiírást is jellemezte, ezért nem vethető igazán komolyan a tervező szemére, hogy ezt a koncepciót vitte tovább. Talán korszellem diktálta, hogy ahol nem volt, ott is romot csináltak. Ugyanez a viselkedés jellemzi a többi díjazott pályaművet is. Kisebb-nagyobb alapterületen, de a palota gyümölcsösében helyezik el az új, modern múzeumépületet. Két pályamű esetében az új épület egy része átkerül a Fő utca keleti oldalára. így a gyümölcsös és a palota területe kevésbé háborított. A II. díjas Szőke Zsuzsa Mónus János - Rády Róbert a kettébontott épület összekötését egy „sóhajok hídja" típusú megoldással oldja meg, mely látványos modern megoldással, északról zárja a térfalat. így a romok és az új épületek egy egységesen kezelt zöld felület körül helyezkednek el. Ez a megoldás ugyan szép, új és modern városias együttest hozott volna létre, de semmi köze nem lett volna az eredeti palotaudvar és környezete térbeli viszonyrendszeréhez. (Megjegyzendő, hogy ez a viselkedésmód tökéletesen megfelel a Velencei Carta irányelveinek. Nevezetesen: a modern építészeti elemeket előnyben részesíti, sőt elvárja a helyreállítás során.) A IV. díjas Kóris János a kettébontott új épület súlypontját már egyértelműen a Fő utca keleti oldalára helyezi. A palota oldalára kerülő épületrészt pedig a 25. számú épület újrahasznosításával oldaná meg. A két új rész kapcsolata egy földalatti folyosóval valósulna meg. (4. ábra) Némiképp a palota gyümölcsöskertje is helyreállítást nyerne, amennyiben a „szabadtéri teátrum" annak tekinthető. A teljes palotaegyüttes történeti egységét ez a terv tartja a legmesszebbmenőkig tiszteletben. Az új épületek tömege a legkevésbé tolakodó, és intelligens az újrahasznosítás módja. (Bár adós marad a 25. számú ház tömegrekonstrukciójával, ennek védőépülete azonban jó helyen képez hangsúlyt a területen.) A zsűri téves prekoncepcióinak tudható be, hogy nem ismerték fel a