Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)
MŰHELY - Somorjay Sélysette: Topográfiai Kutatások a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál
figyelmet, megkezdődtek a rendszeres topográfiai kutatások, amelyek már a kezdeti stádiumban elegendő városszerkezeti és történeti adatot eredményeztek ahhoz, hogy a három évvel ezelőtt elutasított kérelem mellett felsorakoztatott érvek ma műemlékvédelmi evidenciának tűnjenek. Annak érdekében, hogy a két szempontot ne kelljen egymás ellenében érvényesíteni, olyan megoldást kerestünk, hogy a nagytopográfiai munkák folytatása mellett elindulhasson egy országos, helyszíni lejáráson alapuló értékfeltárási program is. 2000 júliusában javaslatot terjesztettünk a hivatal vezetése elé, s ebben „Magyarország műemléki topográfiája" néven - ténylegesen a megyei nagy topográfia sorozat címe alatt olyan kutatási programot javasoltunk, amelynek végső célja a megyei topográfia kötetek elkészítése, de a számítástechnika adta lehetőségek kihasználásával és az egymásra épülő, strukturált adatfelvételi rendszer kidolgozásával lehetőséget biztosít arra is, hogy az egyszerre több területen és alkalmasint különféle céllal készülő felmérések adatait egyesítse. Másfelől a tudományos kutatások eredményeit már a kutatás korai stádiumában a gyakorlati műemlékvédelem rendelkezésére tudja bocsátani. így bármilyen kezdeményezésből vagy szükségszerűségből adódó értékfeltárás végeredményben a műemléki topográfia célját szolgálhatja éspedig úgy, hogy ne kelljen feláldozni a műemlékvédelem - ez esetben a topográfiai kutatás - tudományos szempontjait. Javaslatunk nem került megtárgyalásra, vélhetőleg azért, mert az energiákat lekötötte az új törvény előkészítése majd a hivatal átszervezése, és így a topográfia kérdése más tudományos kérdésekhez hasonlóan - a változó struktúrában nem volt aktuális. Az évenként (2001, 2002-ben) növekvő mértékű minisztériumi finanszírozás azonban lehetővé tette, hogy megkezdett programjainkat a beadvány szellemében folytassuk, egyszersmind azt is jelezte, hogy a topográfiai kutatásokat ez egyszer nem csak a retorika szintjén támogatta a kultúrpolitika. 8 Az időközben hatályba lépő új örökségvédelmi törvény ugyancsak megerősítette az értékfeltárás kitüntetett helyzetét: a törvény preambuluma megfogalmazza, 28 §-a pedig a műemlékvédelem feladataként jelöli meg. Tény, hogy 2000-200l-ben a személyi kapacitás és a rendelkezésre álló pénz túlnyomó részét olyan feladatok kötötték le, amelyek nem tudományos koncepció mentén születtek, hanem a napi műemlékvédelem felől érkeztek: mindenesetre ilyen volt a műemlékállomány helyszíni revíziója és a 2001-es törvény révén lehetővé váló új védési forma, az elővédelmi lista összeállítása. A topográfiai kutatások szempontjából azonban egyik sem volt hiábavaló. Az állományrevízió, 9 bár országosan zajlott, természetesen csak a védett műemlékek felvételét tette lehetővé. Ugyanakkor a védett műemlékek vonatkozásában eredményként elmondhatjuk, hogy először készült egységes szempontrendszer szerinti, helyszíni lejárásokon alapuló országos felvétel olyan tartalommal, amely mindenképpen meghaladja a műemlékjegyzék követelményeit, és elegendő leíró anyagot tartalmaz egy kistopográfia számára. Nem kevésbé fontos hozadéka volt a revíziónak, hogy a topográfiai osztály fiatal munkatársai, akik korábban elsősorban a budapesti emlékanyaggal foglalkoztak, kellő terepgyakorlatot szereztek, és ma már felkészülten tudják végezni és szervezni egy-egy terület topográfiai kutatásait. Az elővédelmi lista 10 összeállításával további mintegy 1000 emlék került egységes feldolgozásra, alapját képezve további kutatásoknak.
