Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)
MŰHELY - Tolnai Gergely: Táguló lehetőségek – egy kiállítás margójára
4. Budapest, BGS (bomba, gáz- és szilánkálló) óvóhely Kőbányán. 1998. Fotó: Tolnai Gergely A szabadban felépített óvóhelyeknek még egy előnyük volt: nem kellett attól tartani, hogy a fölöttük álló, nem bombabiztos épület romjai betemetik a kijárataikat. Attól, hogy az ellenség felfedezi a létesítményt, egyrészt álcázással védekeztek (a külső falakon festéssel ablakokat, ajtókat kialakítva igyekeztek lakóháznak álcázni az épületeket), másrészt pedig bízva az óvóhelyek ellenállóképességében, nem is nagyon aggódtak a felfedezés miatt. Az átlagosan 15-20 x 15-20 méter alapterületű épületek határolófalai minimálisan 1,8, általában 2-2,5 méter vastag, különlegesen erős vasbetonból készültek, néha azonban meghaladták a 3 métert is. A födém vastagsága is hasonló volt, melyre több esetben még egy rugalmas réteget (fémforgács bálák, föld stb.) terítettek, mely a rugalmatlan ütközések erejét vol hivatva felfogni. 9 Az óvóhelyek belső tere általában 2-4 szintre volt osztva, melyeket általában két, egymástól független létfenntartó rendszer köré csoportosítottak. Mindkét részlegben megvoltak a tartózkodásra szolgáló, valamint az egészségügyi és higiéniai helységek (így egy, a födémet átütő találat sem veszélyeztette az összes menekültet, hanem „csak" azokat, akik abban a részlegben tartózkodtak), viszont egy közös irányítási pontja volt az épületnek. Víztartályok, telefon, elektromos- és csatorna bekötési pontok, géphajtású és kézi légszűrők egészítették ki az óvóhelyek felszerelését. A nagy felszín fölötti óvóhelyek befogadóképessége mérettől, felszereléstől és feladattól függően 200-1200 fő között váltakozott, akik szükség esetén a külső lépcsőn megközelíthető, az épület két átellenes oldalán két csoportba rendezett négy-hat gázbiztos ajtón át közelíthették meg a belső helyiségeket. Mivel ilyen óvóhelyekről részletes leírások, történeti feldolgozások még nem készültek, ezért csak az elszórt adatokból és a helyszíni bejárásokból lehet egyelőre kide-
