Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

TANULMÁNY - Balázsik Tamás: A túronyi református templom

37 Ha voltak is a túronyi templomnak ereklyéi, ezek tokja aligha lehetett ezüstből, mint az a három scrinium, amelyeket az 1015-re datált, interpolált oklevélben írtak össze a pécsváradi pátság birtokában, (Ipolyi Arnold; Magyar ereklyék. Pest, 1863. 58.). 38 Braun i. m. 586-587. Az 1279-es budai, az 1493-as esztergomi, az 1494-es nyitrai és az 1515-ös veszprémi zsinatok is rendre hangsúlyozták az Eucharistia zárható helyen történő őrzésének kötelezettségét: Péterfy, Carolus: Sacra Concilia Ecclesiae Romano-Catholicae in Regno Hungáriáé celebrata. Posonii, 1741. 111., 222.. 241., 275. 39 Az egyenes záródású kakaslomnici, a lándoki, a zsegrai, a szepesdaróci és a poprádi templom szentélyében a keleti falban lévó' fülkét talán éppen a takarás kiküszöbölése miatt helyezték az egyik vagy a másik sarok közelébe. Záry i. m. 248, 256, 258, 264, 268. 40 Mendele i. m. 137. 41 Ingenhoff, Hans Dieter: Der meister von Sigmaringen. Stuttgart, 1962. 150. 42 Österreichische Kunsttopographie XXXV. Wien, 1964. 276., 324. kép. 43 Több, hasonló nevű falu is volt a középkori Magyarországon: Csanád megyében Torony, Bács megyében Turol, Vas megyében Torony (Toron, Thoron), Zala megyében Turol (Turul, Twrol, Thoron), Pozsony megyében Torony (Thooroon): Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. Budapest, 1890. 290., uo. II. Budapest, 1894. 166, 804, uo. III. Budapest, 1897. 1 18.; Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. Budapest, 1990. I. 290.. II. 593., 895., 975. 44 Dankó József: Magyar szertartási régiségek. Esztergom, 1871. 13-15.; Schrauf Károly: Magyarországi tanulók külföldön. II. Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen. Budapest, 1892. 104., 142.; Érdújhelyi Menyhért: A közjegyzó'ség és hiteleshelyek története Magyarországon. Budapest, 1899. 157.; Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 103-104.; Bartoniek Emma: Az Orsz. Széchényi könyvtár 317. sz. kódexéről. Magyar Könyvszemle, 1925. 201.; Hoffmann Edith: Pálóczy György esztergomi érsek két könyvéről. Magyar Bibliofil Szemle. 1925. 35.; Makkai László: A milkói (kún) püspökség és népei. Debrecen, 1936. 52.; „Toroni"-ként forrásmegjelölés nélkül: Petrovich Ede: Janus Pannonius Pécsett. In: Janus Pannonius. (Tanulmányok). Szerk. Kardos Tibor és V. Kovács Sándor. Budapest, 1975. 137.; Tarnai Andor: A magyar nyelvet írni kezdik". Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. Budapest, 1984. 75-76.; Körmendy Kinga: Literátusok. magiszterek, doktorok az esztergomi káptalanban. Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Fügedi Erik. Budapest, 1986. 89.; Balogh Jolán: Mátyás király és a művészet. Budapest, 1985. 329.; Bónis György: Szentszéki regeszták. Budapest, 1997. 330., 365. 45 Koller, Josephus: História Episcopatus Quinqueecclesiarum. Tomus IV. Posonii, 1796. 512. és Aigl, Paulus: História Brevis Venerabilis Capituli Cathedralis Ecclesiae Quinque-Ecclesiensis. QuinqueEccesiis, 1833. 76. o azonosítja az 1495-ben említett Kelemen aszuágyi főesperessel. Továbbá Pesty Frigyes: A szörényi bánság és Szörény vármegye története. III. Budapest, 1878. 120., 121.; Juhász, Koloman: Die Stifte der Tschanader Diözese im Mittelalter. Münster in Westfalen, 1927. 137-138.; Bedy Vince: A felsőörsi prépostság története. Veszprém, 1934. 56. és 71.; Veress Endre: Olasz egyetemekenjárt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai. Budapest, 1941. 413.; Bónis i.m. 435. 46 Az oltárok lokalizálása: Magyarország régészeti topográfiája. 5. Komárom megye régészeti topográfiája. Budapest, 1979. 104.; Marosi, Ernő: Die Anfange der Gotik in Ungarn. Budapest, 1984. 208. és 216. 47 Csánki i. m. II. 1894. 532.; Horváth János-Timár György: XVI. századi dikális konscriptiók. Baranyai Helytörténetírás 1972. Pécs, 1973. 68. és 78.; Tímár György: XVI. századi rovásadó összeírások a mai Baranya megye területéről. Baranyai Helytörténetírás 1974—1975. Pécs, 1978. 43.; Maksay i. m. I. 532. 48 Lászlófalvi Velics AntalKammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek. Budapest, 1886. I. 340., II. 158.; Káldy Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Budapest, 1960. 19. 49 A szigeti várnak 1558-ban 17 köböl búzát, 44 köböl bort, 2 köböl rozst, 2 köböl árpát, 1559-ben 2 köböl búzát és 48 köböl bort adtak le dézsmára. Idézi: Timár György: Királyi sziget. Szigetvár várgazdaságának iratai 1546-1565. Pécs, 1981, 314. 50 Németh i. m. 409-410.