Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

RÖVID JELENTÉSEK - Pécel, Ráday-kastély (falképkutatás) (Lángi József)

szárny udvari homlokzatán egy kis torony állt, ennek alépítményét megtaláltuk a mai folyosó alatt, a torony emeletére északról felvezető lépcső lenyomatával együtt. Még be sem fejeződhettek ezek az építkezések, Ráday jelentős átépítésbe fogott. Az újabb munkálatok 1727 és 1730 között a Budán és Zircen is dolgozó Kayr Mátyás vezetésével zajlottak. A fennmaradt szerződés szerint a déli szárny, - mely korábban talán el sem készült - emeletes, alápincézett formában épült meg. Udvarra néző emeleti árkádíveinek indítása a mai lépcsőházban már korábban előkerült. A falkutatás kimutatta, hogy ugyanekkor az oldalszárnyakban is jelentős átépítések történtek: a keleti szárnyat kéttraktusossá bővítve kiszélesítették kelet felé, padlószintjét közel 1 m-rel megemelték, emiatt elfalazták a korábbi ablakokat. Az ekkor beboltozott helyiségekhez tartoztak az oldalszárnyak külső homlokzatain megjelenő emeleti ablakkeretek is, az északi homlokzat földszintjén vakablakos tagolást tártunk fel. A kastély mai képét Ráday Gedeon, a kor nagy irodalomszervezője és műgyűjtője idejében, 1756 és 1770 közti kiépítése során nyerte el. Az általa magbízott építész Mayerhoffer János, az oldalszárnyak északi végéhez pavilonszerű rizalitokat toldott, melyekben eredetileg lépcsőház működött. Ezek közül a keleti szárnyban lévőt később Rádayék megszüntették, a lépcső lenyomatait a falkutatás során tártuk fel. Itt - akárcsak a nyugati szárnyon - új folyosó készült. A déli szárny sarkait egy-egy oldalrizalittal bővítette, a keleti földszintjén könyvtárat, a nyugatiban kiszolgálóhelyiségeket, pincéjében egy kenyérsütő kemencével ellátott konyhát rendezett be. Az építkezés befejezéseként készült el a déli homlokzat középrizalitja, mely a földszinten kapuátjárót és főlépcsőházat, az emeleten dísztermet foglalt magába. Ezután készültek a kastély emeleti termeinek forrásokból is ismert kifestései, melyekből újabbakat is feltárt a kutatás. A nyugati szárny földszintjén boltozott konyha került kialakításra a korábbi épületrészletek elbontásával. A konyha megőrizte a Ráday Pál korabeli szintet, téglapadlóját - az egykori kemencék és sütőfelületek még álló maradványaival együtt - közel 1 m-rel a modern járószint alatt teljesen feltárhattuk; ezek a korabeli külföldi metszetekről ismert elrendezést mutatják. A falkutatás során rábukkantunk a füstös tér lerekesztésére szolgáló, áthidaló gerendákra épített szerkezetek nyomaira, valamint a vízvételhez szükséges medence kőkeretére. A kastély építéstörténetéről alkotott kép ma még nem teljes, hiszen az emeleti helyiségekben - részben a nívós falfestmények, részben a működő kiállítótér miatt - kutatást nem végezhettünk. Eredményeinket a későbbiekben még módosíthatják a homlokzat kutatási eredményei, ha majd a külső teljes felújítására egyszer sor kerül. Restaurátor: Juhász Györgyi, Lángi József, építész: Ónodi Szabó Lajos Barlos György-Fülöp András PÉCEL, RÁDAY-KASTÉLY (FALKÉPKUTATÁS) A MÁG kezelésébe került kastély öt termében voltak eddig ismertek a B. Picard és Ph. v. Gunst metszetelőképei alapján festett, részben monochrom freskók. Közülük a legismertebb a díszterem és a Scherwitz Mátyás nevéhez köthető két könyvtárszoba kifestésé volt.