Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)
RÖVID JELENTÉSEK - Pécel, Ráday-kastély (Bartos György - Fülöp András)
Nedves leoldással eltávolítottam az enyves rétegeket és alatta kiváló színvonalú, figurális ábrázolást sikerült feltárni. A három alakos kompozíció bal oldalán Szent Ilona császárnő látható, középütt egy kisebb alak tartja a kereszt szárát, míg jobbra egy kalapos figura szúrja ásópapucsos ásóját a kereszt tövéhez. E háromalakos Szent Ilona-ábrázolás úgy tűnik, csak ezen a területen volt gyakori a középkori Magyarország festészetében. Másutt Szent Ilona vagy önállóan, vagy csak egy kísérővel jelenik meg. Itt viszont néhány tucat kilométeres körön belül három ilyen ábrázolást ismerünk. Egyik a feketeardói r. k. templom hajójában volt megtalálható, de mára csak a főalak feje és keresztje maradt meg durván átfestve. Viszont egy 19. század közepén készült gyönyörű akvarellen jól látszik a nagybégányival megegyező háromalakos kompozíció. A másik azonos témájú ábrázolás már csak Rómer Flóris leírásaiból és vázlataiból ismert - az azóta teljesen lebontott - szőlősvégardói templomban volt látható. Feltételezésem szerint e három freskó azonos mester vagy műhely munkája lehet. Mindhárom esetben minuszkulás felirat található a kép alatt és mindenütt ugyanolyan függőleges keretornamentika övezi a képmezőt. Az sem kizárt, hogy egy negyedik, hasonló Szent Ilona-ábrázolás is feltárható lesz a huszti református templomban, de ennek ma még csak kis részlete látszik. A részlegesen feltárt kép kiváló freskó technikával készült, színvilága olyan élénk, mintha ma festették volna. Sérülések alig láthatók rajta - a már említett 60 cm széles vakolatleverésen kívül -, de kisebb-nagyobb mészlemezkék, szigetek még nagyszámban borítják a képmezőt, ezek viszont mechanikusan könnyűszerrel eltávolíthatók. Lángi József PÉCEL, RÁDAY-KASTÉLY A péceli Ráday-kastély felújítását az elmúlt években kezdte meg a Műemlékek Állami Gondnoksága. A közelmúltban még MÁV kórházként működő épület műemléki felújítása szakaszonként halad. A helyreállításhoz kapcsolódóan a kiürített földszinti helyiségekben és néhány pincehelyiségben végezhettünk falkutatást, az emeleten pedig eredményes restaurátori feltárások folytak. A falkutatás pontosította Zsindely Endrének az írott forrásanyag részletes feldolgozása során felállított periodizációját. Az első lakóépületet Ráday Pál, Rákóczi titkos kancellárja építette 1722 és 1727 között. Erről a periódusról készülhetett az a tervrajz, melyet Ráday saját kezűleg készített, s melynek falait a későbbi épületbe is belefoglalták. A rajz szerint egy észak felé nyitott, „U" alakú épületet terveztek, egy keleti lakóés egy nyugati ebédlőszárnnyal, melyeket délen egy - középen rizalittal hangsúlyozott - folyosó kötött össze. A falkutatás során azonosítottuk a keleti szárny három helyiségét - középen egy pitvarral - valamint nyílásrendszerének megmaradt részleteit. A keleti szárny - a rajznak megfelelően - a mainál keskenyebb volt. A ház egykori északkeleti sarkát a járószint alatt feltárhattuk, téglapadlója a mai szintnél 95 cm-rel mélyebben volt. Ez az egykori terepszintnél is mélyebben feküdt, így a földszint az emeleti lakószint alépítményeként, szigetelőszintként szolgálhatott. A Ráday-féle rajz szerint a
