Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)
MŰHELY - Vukov Konstantin: A Vitéz János-Studiolo belső tere. Az esztergomi vár lakótornyának részleges elméleti rekonstrukciója
A falsík mellett (a lunetta vonalán) a boltsüveg kis peremmel csatlakozott (6-7, 9. ábra). - A belsőben a keleti falsíkon Luxék által bevilágítás céljából vágott, majd az 1970es években elfalazott ablaknyílás nyoma figyelhető meg (kívülről jól észlelhető). - A boltváll magassága a jelenlegi - román kori - padlótól mért relatív szintje +4,29 m, a 15. századi - elbontott - téglapadlótól +3,83 m. - A teremhez tartozó hevederív. A hevederbordák szélessége 35 cm, amely azonos a Beatrix- terem és az alatta lévő egyoszlopos, ún. Szent István-terem hevederének szélességi méretével. A heveder elemeinek felső részén horonyfészket alakítottak ki a boltsüveg részére, ezért az ív kövei a rátámaszkodó boltsüveg által részben takartan jelentek meg (a látszó rész felső ívének, az extradosnak a fesztávja Várnainál 5,80 m). 2. Szerkesztett részek - A terem eredeti, pontosan kiszerkeszthető mérete alapján reálisan két boltszakasz helyezkedett el, amelyeket hevederív osztott ketté. A hevederív a Zodiákus-ívvel azonosítható (2. ábra). - A teremből induló kis lépcső egyértelműen mutatja, hogy felette is volt használati tér, tehát a boltozat záradékainak a vízszinteshez nagyon közelinek kellett lennie. Ennek elérése céljából a római keresztboltozat volt a legalkalmasabb, ahogyan a földszinti egyoszlopos terem intakt szerkezetén ugyanígy észlelhetjük. - Mivel a terem trapezoid alaprajzú, a boltozati vezérgörbék a szűkülő fal felé oldalirányban egyre inkább összenyomottak, megnyúltak a záradék felé. Esztétikai megfontolások és a Beatrix-teremben a kettős kapu feletti félkörív-lunetta szintén arra késztet, hogy termünkben a nyugati falsíkon a boltozati rendszer szabályos félköríves indítását feltételezzük. Ez annál is inkább reális, mivel így a boltmezőket osztó hevederborda elliptikus vezérgörbéjü lesz. - A Zodiakus ív valódi helye a termet kettéosztó középvonal, amely éppen az északi falsík két ajtaja közötti falpillér fölé esik. Az ív helyes fesztávja (a külső ívnél, az extradosnál) 5,40 m. Várnai rövid kőelemek hajlatából állapította meg az ívelést, szabályos körívet feltételezve. A múzeumi bemutatás is az ő terve szerint készült. A boltozat geometriájának kiszerkesztését három ismert adatból indítjuk: a helyiség alaprajzi formája, az in situ megmaradt sarokgyám és a Zodiákus-ív. A Zodiákus-ív előkerült falképeket hordozó kis töredékeinek húrjaiból lehetett következtetni az ív sugarára, így Várnai - félkörívet feltételezve - 2,90 m hosszú sugarat kapott az ív köveinek középvonalában (5,80 m fesztávot) (8. ábra). Az alaprajzból adódik azonban, hogy az ív mint hevederív a teret két boltmezőre osztván, a hosszoldalak közepét köti össze. Az északi falfelületen a Zodiákus-ív gyámja éppen a két ajtónyílás közé esik, ami logikus. A térben elfoglalt helyéből azonban az következik, hogy az ív fesztávja nem lehet 5,80 m, hanem csak 5,40 m. Belátható, hogy ez a „szűkítés" az ív egyes elemeinek illesztésénél gyakorlatilag semmilyen konfliktust nem okoz. A fugák
