Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

MŰHELY - Vukov Konstantin: A Vitéz János-Studiolo belső tere. Az esztergomi vár lakótornyának részleges elméleti rekonstrukciója

MŰHELY 71 Vukov Konstantin A VITÉZ JÁNOS-STUDIOLO BELSŐ TERE Az esztergomi vár lakótornyának részleges elméleti rekonstrukciója Az esztergomi palota sokáig török kori ágyúbástya, barokk kaszárnya és felében fenn­álló román kori épületek küllemét hordozta, míg Lepold Antal prelátus kanonok törté­neti kutatásai rá nem világítottak a késő középkori esztergomi érseki palota egykori pompájára. 1 Megjelenése egészen 2000-ig lényegében azonos volt az 1939-ben átadott épületegyüttessel. 2 A millenniumi helyreállítások nem érintették a lakótornyot, az át­adást követően pedig szerencsére elkezdődött az Erényeket ábrázoló falképek tudomá­nyos vizsgálatokon alapuló restaurálása. 3 Úgy vélem kötelességünk, hogy e művészeti emléket tartalmazó burkot, a lakótorony épületét olyan állapotba hozzuk, hogy a fest­ményeket megóvja és pompájukat kiemelje. Az esztergomi palota belső tereinek egykori használata Maga a palota épületegyüttese az esztergomi Várhegy külön fallal elkerített, önálló ka­pubejáróval ellátott része s a Szent Adalbert-székesegyház mellett a másik súlypontja volt. A palota többféle épületrészből tevődött össze, amelyek a különféle használati cé­loknak feleltek meg. A funkciók szerinti elemzés közelebb vihet minket a fennmaradt épület és az egykori élet megértéséhez. A kutatások eredményei és a szerző megfigye­lései alapján egészen világosan elkülöníthetők egyes egységek, ugyanakkor vannak még homályban maradó használati részek. Esztergomban jól elkülöníthetők: a magánlakosztály, a kápolna, a reprezentációs szárny, a konyha részei és az egyéb gazdasági szárnyak, valamint a kapcsolódó egész­ségügyi helyiségek. Ugyanakkor még nem egészen világos, hogy mire használták Szé­csi Dénes és Vitéz János idejében a mai múzeumi bejárati és irodaszárnyat, valamint az ún. kis román palota épületét. A lakótoronyban és toldalékaiban kapott helyet az ún. ma­gánlakosztály, ezért ennek áttekintésével kezdjük az elemzést. A magánlakosztály A Fehér-torony és toldaléka a kápolnával együtt megfelel az egykori királyi, majd érse­ki magánlakosztályok helyének. Az Árpád-kori palota déli vége nem más, mint egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom