Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

KITEKINTÉS - Kristóf Ágnes: Kulturális örökségvédelem. Egy tanulmányút tapasztalatai. Luxembourg, 2001 március 24-április 1.

valamilyen kulturális) funkciót kap. Ha nem múzeum, akkor közösségi ház lesz - a mi­nisztérium vagy a helyi önkormányzat tulajdonában. Egy azonban biztos, hogy ez min­dig valódi, élő használatukat jelenti, és nem az épület egykori önmagának múzeuma lét­rehozását. E cél érdekében a műemlékvédelem nem fél az új hozzátételektől, az „orga­nikus" továbbfejlesztéstől. Mansdorfban egy kovács egyemeletes lakóházát és az azzal összeépült műhelyét te­szik élővé a falu (és az odalátogatók) számára. A Kulturális Minisztérium tulajdonában álló védett épület egykori lakórészében helyezték el a Keleti Múzeumi Régió irodáit a földszinten, innen új falépcső vezet a gyerekek emeleti klubtermébe. A műhely a kovács eszközeinek bemutatását egy - a kávézó-galériákhoz hasonló szisztémájú - ivó kereté­ben mutatja be: körben a falfülkékben a kisebb szerszámokat, a fal mentén és a födém vasgerendáiról alálógatva a nagyobb eszközöket helyezték el. (A helyreállítás befejezé­sét követően már a berendezéshez érkezett a Szolgálat tagja, megbeszélni-egyeztetni a falfülkék elé kerülő üveg rögzítési módját.) A múzeum-ivó belsőépítészeti ideológiája szerint minden régit a vas és kő használata (tárgyak, ablakok, padozat), míg az újat a fa és az üveg (fakocka padlón elhelyezett asztalok, ivópult) mutatja, de ugyanezzel a me­tódussal alakították ki a korszerű, megfelelő hőszigetelésű ajtót-ablakot is. Az egykori osztott fémablak mögött kb. 15 cm-rel helyeztek el egy eltérő keretszélességű, átlós acélpánt merevítésű új üvegtáblát, míg a fémajtóra belülről az ajtó osztásaihoz igazodó kialakítással faborítás (és hőszigetelés) került. A Mosel-völgyi borvidék központjában, Grevenmacherben a használaton kívüli vá­góhídi épületben Sajtó-múzeumot rendeztek be, ami éppen megnyitás előtt állt. A szépen helyreállított műemlékhez hozzáépített új vasbeton-acél szárnyban helyezték el a bejárati - fogadórész, shop, vizesblokkok - funkciókat, az emeletén pedig a gyerekek interaktív szobáját, ahol majd - miután a múzeumban elhelyezett összes gép működik - valameny­nyi nyomtatási eljárást kipróbálhatják, alkalmazhatják. A gyerekek itt készült alkotásait a múzeum kis üzlete fogja árulni. A műemlékvédelemmel kapcsolatban nincsenek EU-elő­írások vagy szabványok. Programok vannak, ilyen az ez évi projekt az ipari épületek vé­delmére, új funkciójuk kialakítására. Ennek keretében készültek el az említett épületek. Hesperange külterületén a ma egy gazdaság két állattartó épülete között álló, 1614­ben négy család birtoka kereszteződésében épült kőtemplomot kormányzati pénzből lassan, apránként restaurálják. Az egykor kívül-belül vakolt, festett épület belső helyre­állítása készült el az alapfestéssel együtt. A műemlékvédelmi szakember a helyszínen a tervezővel a végleges belső színezést határozta meg. (Csak az oltárkő és az ajtó kőkére ­te marad szabadon, a templomot kívül is újra vakolják és festik majd.) Kőzettárat he­lyeznek el benne, a Luxembourg egyes tájegységeire jellemző színű köveket mutatják itt be. „Kulcsosházként" működik majd a gazdaság tulajdonosának felügyelete alatt. Berg 1700-as években épült, majd romantikus toronnyal kiegészült nagyméretű la­kóházát most állítják helyre közösségi céllal. A helyi önkormányzat használja majd há­zasságkötésre, rendezvényekre, de egy kis apartmant is kialakítanak benne. Az épület érdekessége emeleti folyosójának boltozása és feltárt, tökéletes állapotú, gyönyörű csa­posgerenda födémé. Echternach az ország keleti részének egyik legjelentősebb városa több, mint 1000 éves múltjával. Székesegyháza a második világháborúban bombatalálatot kapott, csak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom