Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

KITEKINTÉS - Laszlovszky József - Bozóki Lajos - Buzás Gergely: A senlisi Saint-Framburg templom kutatása

lyével az 1049-60 közötti időszakból származik.

10 Ilyen rendszerű volt a Corbie-i Szent Péter és Pál templom, amelyet a 9. század vége és a 11. század eleje között többször átépítettek

11 és a genfi Saint-Jean templom 1000 körűire keltezett periódusának nyugati építménye.

12 A senlis-i Saint-Frambourghoz hasonló megoldást, amikor a nyugati oldal olyan túlsúlyba kerül, hogy a templom keleti végét még apszissal sem emelik ki, a trieri katedrális 1016-1047 között újjáformált épületén találhatunk.

13 A templom szentélyének a hajóval azonos szélességű, egyenes záradékú, apszis nélküli, hangsúlytalan lezárása egyébként a senlisi Saint-Pierre 1029 előttre

14 és a senlisi Saint-Aignan templom 11. század közepe utánra

15 keltezett periódusának szentélymegoldására emlékeztet, ez utóbbi épületek 11. századi nyugati részét azonban sajnos nem ismerjük. A régészeti leletek és az építészeti analógiák alapján a Saint-Frambourg templom első, preromán épületét a 9-10. századra keltezhetjük. A román kori templom ( 11. ábra) A korai templom keleti részét egy későbbi korszakban lebontották, és tengelyét dél felé eltolva egy háromhajós kriptát alakítottak ki, amelynek járószintjét erőteljesen lesüllyesztették. A padlózatot sárga habarcsba rakott törtkő réteggel alapozták meg, amelybe faragott kőlapburkolatot helyeztek el. A kripta 70 cm vastag keleti zárófala a római városfal előtt épült fel, attól 125 cm távolságra. A római fal és az új kripta zárófal között meghagyták a korai templom déli falának egy rövid szakaszát, illetve e fal egy szeletét belefoglalták az új kripta zárófalba is. A 11. Senlis, Saint-Frambourg kápolna. A román kori építési periódus rekonstruált alaprajza. 2001. Rajz: Búzás Gergely