Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

KITEKINTÉS - Laszlovszky József - Bozóki Lajos - Buzás Gergely: A senlisi Saint-Framburg templom kutatása

az épület bontását tudjuk datálni a kései császárkorra, a betöltési rétegekből előkerült számos római pénz és több kerámialelet alapján. A kései császárkor A 3. században a római város közepén emelkedő' dombot ovális alaprajzú, hatalmas városfallal vették körül, amelyet sűrűn elhelyezett U alakú, alsó részükön tömör tornyokkal erősítettek meg. A városfal építése miatt az itt álló korábbi épületeket, valamint a város más jelentős középületeit is elbontották, és a köveket az új fal alapozásához használták fel. A templom keleti fele alatt Jean-Michel Desbordes már 1974-ben feltárta e későantik városfal egy szakaszát egy toronnyal, amely éppen a gótikus templom hossztengelyében helyezkedik el. (8. ábra) A városfal építésének esett áldozatul a Saint-Frambourg kápolna alatt feltárt kora császárkori épület is, melynek falait különböző mértékben bontották vissza. A mai szint alatt ez a visszabontott falkorona 50-100 cm mélységben került elő. A falkorona szintje alatt nagyköves bontási törmelékréteg húzódik, gazdag leletanyaggal. A bontási réteg fölött vastag, kelet felé emelkedő feltöltés terül el, amelyben sárga, köves, agyagos, szemetes rétegek, valamint faszenes, szintén nagy mennyiségű szemetet tartalmazó foltok váltják egymást. A II. szelvényben egy égett felületű, hamuval borított tűzhely is előkerült a feltöltés két rétege között, ami hosszabb ideig tartó feltöltési folyamatra utal. Egy hasonló tűzhelyet találtunk a réteg mai felszínén, de ezt elvágta ez első, preromán templom falának alapozási árka. Nem lehetett megállapítani róla, hogy a feltöltéssel egy időben, vagy azt követően keletkezett-e. A nagy feltöltést elsősorban a keleti részen figyelhettük meg. Nyugatabbra a bolygatások miatt csak csekély nyomai maradtak, ezek alapján azonban úgy tűnik, hogy a feltöltési rétegek lejtése a szóban forgó területen már megszűnt és nagyjából vízszintesen helyezkednek el. Mindebből arra következtethetünk, hogy ez a feltöltés feltehetően a 3. századi városfal belső oldalához hordott rézsű maradványa. A feltöltési réteg felszíne az I. szelvényben 70 cm mélyen helyezkedik el, a II. szelvényben viszont a későbbi beásások és szintsüllyesztések miatt már nem fogható meg. Itt feltehetően a mai szintnél már magasabban volt. E feltöltés felszínére épült az a fal, amely ma a kripta nyugati zárófalát alkotja. 8. Senlis, Saint-Frambourg kápolna. Késő császárkori római városfal tornya a szentély alatt.