Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

KITEKINTÉS - Laszlovszky József - Bozóki Lajos - Buzás Gergely: A senlisi Saint-Framburg templom kutatása

lékhez kapcsolódik. Senlis városának szélén egy magánparkban található az a kisméretű magánkápolna (5. ábra), amelynek építéséhez a 19. században a Saint-Frambourg kápolnából kibontott faragott köveket használtak fel. A kápolna ilyen módon eredeti 12-13. századi gótikus elemeket ugyanúgy tartalmaz, mint neogótikus részleteket. Nagy valószínűség szerint az újkori kápolna kialakításakor más középkori emlékekből is szereztek faragott köveket, szerkezeteket, így önálló és teljes felmérést igényel a kutatási program során. A helyszíni régészeti és építészettörténeti vizsgálatok emellett további kutatási munkákkal is kiegészülnek. Ezek közé tartozik a korábbi ásatások során előkerült freskók feldolgozása, amelyek szintén új megvilágításba helyeztek az utóbbi évtizedek nyugat-európai falfestményleletei. Ugyancsak új művészettörténeti elemzést igényel a kriptában elhelyezett, talán egykor a kapuzatot díszítő ún. Saint-Frambourg szobor feldolgozása. Ezeket a feladatokat Sallay Dóra (Közép-Európai Egyetem) és Vajda Ágnes (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) művészettörténészek végzik. Ugyancsak jelentős eredményekre lehet számítani az írott források újabb kutatása kapcsán. Külön vizsgálatot igényel a kápolna védőszentje, akinek megismerése kétségkívül hozzájárulhat az alapítási körülmények minél teljesebb tisztázásához. FORRÁSOK Szent Frambourg a hagyományok szerint előkelő családban született az 5. század végén Auvergne-ben. Atyja Childebert király udvarába küldte Párizsba, de ő ehelyett a kontemplativ életet választotta és Ivry-sur-Sein közelében egy barlangba vonult vissza meditálni, majd az Orléans melletti Micy kolostorában lett szerzetes. Ezt követően a Le Mans-i érsektől kapott engedélyt a Le Mans-környéki Jarron-i erdőben kolostoralapításra.

8 A szent ereklyéit halála után mintegy három évszázadig a neki szentelt Lassay-i monostorban őrizték, ahonnan egy részük Senlis-ba került. Senlis-ban a hagyomány szerint Adelhaid királyné, Capet Hugó király (987-996) felesége alapított kápolnát a tiszteletére és rendelt hozzá 12 kanonokot. Szintén a hagyomány szerint a kápolna helyén eredetileg Minerva temploma állott.

9 Mindezeket az ún. Helgaud-krónikából tudhatjuk (La vie du Roi Robert).

10 Helgaud (meghalt 1048.) Gauzlin apát idején volt a Saint-Fleury-surLoire-i kolostor szerzetese.

11 A káptalan első fennmaradt írásos említése 1006-ban, oklevélben történik, melyben Jámbor Róbert király a Fécamp-i apátságnak adományozza a senlis-i grófi uradalomban lévő Viliers-Saint-Paul birtokot, hogy az atyák imádkozzanak elhunyt szülei lelki üdvösségéért.

12 A 12. század közepén a templom romlásnak indult és a kanonokok VII. Lajostól kérték, hogy az ereklyék felvonultatásával adományokat gyűjthessenek az újjáépítéshez, melyhez végül 1177 környékén láttak hozzá. A másik lényeges történeti kérdés ennek kapcsán az, hogy az Adelaid által alapított társaskáptalan miként vált királyi magánkápolnává, amely középkori és kora újkori dokumentumokban Sainte Chapelle-ként szerepel. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott az, hogy a 13. századtól Saint-Frambourg ereklyéi mellett Krisztus szenvedés-ereklyéinek egy részét is e kápolnában őrizték. Ennek a folyamatnak a pontos megismerése fontos adalékokat szolgáltathat a gótikus építési periódus megértéséhez.