Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

EMLÉKEZET - Lővei Pál: Engel Pál (1938-2001)

súlyozható erénye igencsak alkalmassá tette történeti szintézisek alkotására: összefoglaló munkái egyaránt szólnak a szakmának és a nagyközönségnek is. Először a tíz kötetre tervezett, torzóban maradt „Magyarország története" teljes egészében soha el nem készült második kötete számára írt hiánypótló fejezetet I. Károly uralkodásának első feléről.

52 Nevét igazán széles körben a „Magyarok Európában" könyvsorozatának első kötete, a „Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1440-ig" tette ismertté.

53 O a szerzője a Zsigmond király uralkodását és Hunyadi János korát bemutató fejezeteknek, valamint az európai kitekintésnek az általa egyaránt igen megbecsült Kristó Gyulával és Kubinyi Andrással közösen írt, „Magyarország története 1301-1526" című kötetben.

54 A középkori Magyarország történelmének külföldön minden bizonnyal hosszú időn át mérvadó összefoglalását jelentette meg angol nyelven;

55 a magyar változat

56 megjelenését még megérhette, a méltató ismertetéseket azonban már nem. Az azonnal sikerkönyvvé lett „Millenniumi magyar történet"-et, amiben lektori közreműködésén kívül az 0 munkája „A honfoglalás kora" fejezet, már kézbe se vehette.

57 A „Beilleszkedés Európába" 1990 októberében írt bevezetőjében szükségesnek érezte kiemelni, hogy a középkor „régi dicsőségében" vigaszt kereső, vélt hazafiság Tőle és kötetétől egyaránt távol áll. A „más a futball és más a történelem" hasonlathoz hozzáfűzött megjegyzése, miszerint az előbbi „játék, amelynek csak kivételesen lehet tragikus fejleménye",

58 az azóta eltelt évtizedre visszatekintve Engel kevés tévedései egyikének bizonyult: ezen időszaknak a labdarúgópályák lelátóin lejátszódó eseményei sajnos megkerülhetetlen, bizony gyászos részei a közelmúlt magyar történelmének. A „Szent István birodalma" magyar kiadásának előszavában és epilógusának csak a magyar olvasók számára írt utolsó bekezdéseiben Engel Pál a történettudomány magas szintű műveléséből eredő hitelességgel alátámasztott határozottsággal foglalt állást korunk meghatározó kérdéseiben. Hangsúlyozta, hogy a Mátyás utáni évszázadok magyar nemességének nacionalizmusba torkolló idegengyűlölete, elfogultsága, illúziói és önimádata, ami a 19. században születő magyar polgárság történetfelfogásának számos idejétmúlt elemében és szólamában ma is él, mennyire akadályozza egy modern közéleti gondolkodás kialakulását.

59 A tudományos alapokon, a nyelvtudomány szilárd törvényein nyugvó finnugor nyelvi rokonság tételével szemben dilettáns módszerekkel kimutatni vélt sumér-magyar rokonságot hangoztató, sérült nemzettudat, a nemzeti büszkeség korszerűtlen ápolása

60 olyan lényegi kérdésekké váltak Engel Pál számára, hogy élete végén már szűknek találta a történelmi szakmunkák, a magas szintű történelmi ismeretterjesztés kereteit, és a még szélesebb közéletet megszólító publicisztika eszközéhez fordult. Egyáltalán nem titkolva saját köreinek, az úriemberek polgári középosztályának hagyományos hibáit sem, mutatott rá a középosztályra hivatkozók gyakran félresikló gondolatvilágára, politikai mindennapjaink visszásságaira, erkölcs és politika gyakran hiányzó, de feltétlenül elvárható kapcsolatára.

61 „... folyton a múlt, és megint csak a múlt ... Mién nem hagyják ezt meg nekünk, történészeknek?"

62 Igazi úriember volt és nem mindennapi történész. Lővei Pál