Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

MŰHELY - Mara Enikő: Hátszeg-vidéki kúriák

Az épületek elemzése előtt érdemes megismerkedni a Hátszegi-medencével (2. ábra), azaz a Sztrígy mellékével, melynek figyelemre méltó leírását közli Böjthe Ödön református lelkész 1891-ben „Húnyadmegye Sztrígymelléki Részének és Nemesi Családainak Története tekintettel a Birtokviszonyokra" című könyvében: „Sztrígy mellékének tulajdonképpen Húnyadmegye azon földdarabját nevezik, mely a magyar és oláh Syly folyónak vízválasztó hegygerincétől, tehát a Sztrígy-folyó hosszabb ágának eredetéről, a Retyezát hogy nyugati kanyarulatánál eredő s úgy szólva a Sztrígynek másik ágát képező Sebes-folyó (Lapusnyik) mindkét partján terül el teméntelen erdeivel, óriás szikláival, dús növényzetű erdeivel - téres határaival és falvaival együtt. Hátszeg vidékének is nevezik... " „E két folyócskának a Sztrígynek és Sebes folyónak, kövek morajától zúgó futása kétfelől szép lapályokat szel át egész az egyesülésig, hol a két elszélesült térség hirtelen szűk völgy szorossá vegyül össze s eleinte hatalmas kőfejjel ütközik a harmadik erdős hegyláncnak az a kisz.ökellő része, mely e folyókat a sziklai eredetre még egyszer emlékeztetvén: hatalmas ellenállásával lassúbbá, zajtalanabbá teszi; — mely után egyesülten haladnak tovább az elkeskenyült lapályon jókora folyóvá elegyülve. - Ezután a völgy is szélessé terül el, jobbról a lunkányi, balról az. erdős szilvási és hosdáti hegyekig, melyek jobbról lankásodva szaggatottan folytatódnak a magurai-lozsádi erdős hegyek lábairól, balról pedig a batízi-bujturi letörpülő erdőségeknél. Ezek között a Sztrígy vége mind szebb szélességűvé terjedő lapályon haladván; folyásában is tetemesen lassul s a Marosba szakadásáról az aranyi hegytömb átellenében már egészen csendesen vegyül be a Székely-Tarkóból eredt folyó széles medrébe... " „ Csupán annyi látszik előre igaznak, hogy e földet nem annyira székelyek, mint inkább magyarok lakták. Már 1416-ból vannak okmányok, melyekből láthatólag a Syly-mellékét (magyarsyly) magyarság lakta: úgyszintén Haczok vidékét is a Sztrígy-folyó völgyeivel együtt: mi sok helynévből ki fog tűnni."

1 Az erdélyi klasszicista kúriák tipológiai vizsgálata Az erdélyi kúriák első típusai mivel fából vagy sövényből készültek, az utókor számára nem maradtak fenn. Meglehetősen hézagos ismeretanyagunk főleg levéltári adatokra támaszkodik, melyeket különböző szerzők ástak elő és fáradságos munkával összesítettek. A közelmúltban még néhány újabb levéltári feldolgozás is napvilágot látott, sőt folyamatban vannak hasonló adatgyűjtések is - de ezek egyike sem törekszik általános és szakmai következtetések levonására, a korszak konkrét értékelésére, leginkább csak a feltárt adatok egyszerű közlésére szorítkozik. A máig ismert tények alapján a legelső udvarházzal kapcsolatos említés a 14. századba nyúlik vissza, melynek már kőből épített elemei is voltak, de ezek sem maradtak fenn.

8 Később, a Hunyadiak korában jelentősen emelkedett az udvarházak száma, oka feltehetően az, hogy Mátyás király jeles hadvezéreit birtokkal jutalmazta. Ennek következtében létrejött egy olyan közép és kisnemesi réteg, melynek igényeit és