Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

MŰHELY - Granasztóiné Győrffy Katalin: Műemléki belső terek restaurálása? Rekonstruálása? „látványteremtése”?

remtésre, hanem valamilyen más, alázatosabb restaurátoribb szemléletű megoldásra törekedett volna. Az egyház képviselői a barokk templombelsők helyreállításánál egyre gyakrabban hagyják figyelmen kívül a történeti korok által létrehozott látványt, hanem inkább a feltételezett „eredeti barokk állapot" visszahozását, rekonstrukcióját kívánják. Ez a törekvés többnyire csak a templom belső festésére és a berendezések színezésére vonatkozik, figyelmen kívül hagyva az időközben végrehajtott építészeti átalakításokat. Az egységesen megőrzött 18. századi barokk állapot ritkán rekonstruálható. Nagyon jó példa erre a ciszterek zirci apátsági templomának, a rend részéről tiszteletreméltó anyagi áldozatokkal és erőkoncentrációval 1995 óta folyó, belső restaurálása. A templom 19. század végi teljes nagy felújítása alkalmával Innocent Ferenc pesti festő 1891-ben „restaurálta"

22 a Wagenmeister József által a szentély és a hajó boltozataira 1744 és 1748 között festett Szent Bernát életét ábrázoló freskókat,

23 valamint a festő 1748-ban bekövetkezett halála után más mester művének tartott orgonakarzat feletti Szent Cecilia ábrázolást és a kórusalj három boltozati képét.

24 Az oldalkápolnák mennyezetén, korábban ismeretlen festő alkotásaként számon tartott, Krisztus életét bemutató kompozíciókról is látható volt, hogy Innocent azokat is erőteljesen felújította. Barokkos jellegű, grisaille architektonikus és ornamentális festés, a szentélyben aranyozott stukkó keretelte a boltozati mezők figurális jeleneteit, a kápolnák oldalfalait a barokk illuzionisztikus térképzésnek megfelelően szürke márványfestésű mezőkkel, stukkót utánzó kép- és ablakkeretelésekkel tagolták. A pillérek lizénáinak barnás-bordó színű márványfestése hangsúlyosabbá tette a kis mélységű, de rendkívül magas oldalkápolnákat. Fehérre festett szobrok álltak az aranyozott ornamentikával díszített, márványozást utánzó festésű főoltáron, a szószéken és a mellékoltárokon. A 19. század végén megalkotott egységes templombelső elpiszkolódva, besötétedve őrződött meg a legutóbbi munkálatok megkezdéséig. (3. ábra) h 20. század legjelentősebb beavatkozásának a 19. századból származó stallumok eltávolítását és a Wälder Gyula által tervezett neobarokk stallumok 1949-ben történt elhelyezését tekinthetjük.

25 Innozent Ferenc 189l-es restaurátori beavatkozásának mértékét megvizsgálni a templom hatalmas belmagassága miatt nem lehetett, így a beállványozást követően megkezdődő kutatások előtt senki előtt nem volt ismert, hogy Innozent nem javította és felújította a barokk falképeket (kivéve az orgonakarzat feletti jelenetet), hanem azokat a historizmus festészeti stílusának modorában teljesen átfestette, a kápolnák mennyezetén az eredeti tematikát és kompozíciót is alapvetően megváltoztatta. A tisztítási próbák alapján az is megállapítható volt, hogy a boltozati kompozíciókat keretelő díszítőfestés nem követi a 18. századi megoldást, s a boltmezők alatt nem folytatódik a barokk architektonikus festés.

26 (4. ábra) A felfedezett barokk freskók meglepően jó állapota, a feltárás során előtűnő bájos arcok, a világos, élénk színezés, a barokk kifestés teljes visszarestaurálásának evidenciáját jelentette, nemcsak a restaurátorok, hanem a rend képviselője számára is. A művészettörténészek kísérlete az egységes 19. századi enteriőr megőrzése érdekében, vagy legalább a boltozati mezőket keretelő, az oldalfalakat díszítő festés (5. ábra) és a pillérek lizénáinak márványfestése megmentéséért kudarcra volt ítélve. A visszatérés a barokk kifestési rétegig technikailag nem jelentett problémát, de a templombelső barokk