Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

MŰHELY - Wierdl Zsuzsa: Az esztergomi palotakápolna és a Vitéz János-Studiolo falképeinek restaurálása

a kép egész felületét fedő paraloid kivonása után lehetséges. A tisztítást nehezíti, hogy 1938 óta a már akkor igen rossz állapotban lévő kép több bevonatnak illetve azok eltávolítási kísérletének esett áldozatul. Sajnos ezek nyomait a mai napig magán viseli. Az Erényeket az 1934-es leragasztások után, 1938-ban először kazeinnel konzerválták. 1952-ben ettől nem tisztították meg a képet, csak újból meszes kazeinnel kezelték. 1960-ban polivinilacetáttal, 1968-ban polibutil-metakriláttal vonták be, amelyeket 1969-ben megpróbáltak eltávolítani, mivel a kép pattogzási hajlamát nem sikerült megállítani. Végül az akkor újnak számító paraloiddal vonták be az egész festményt, amely megállította a felület pattogzását, de ugyanakkor felülről leszigetelte. A képet kazeinnel és polivinilacetáttal is injektálták, és a nagyobb hiányoknál jól megfigyelhető, hogy szinte a kép egész felülete alá erős szürke cementet juttattak az első restaurálások során. Ennek következtében az eredeti hordozó vakolat szendvicsszerűen elszigetelődött, majd folyamatos pusztulásnak indult, porszerűvé vált. A jó állapotúnak hitt kép mai restaurálása több mint időszerű, s egyáltalán nem túl egyszerű feladat. A „beteg" meglepetésszerűen omolhatott volna össze, tenyérnyi leválások kíséretében. Világossá vált, hogy megmentése csak a régi rossz anyagok, lerakódások lehetőleg teljes eltávolításával megvalósítható. A tisztítás ezért több fázisban, a különböző rétegeknek megfelelően, négyzetcentiméterenként halad előre. 23. Esztergom, királyi majd érseki palota. Vitéz János-Studiolo, a Temperantia figurája. Részlet. 2000. Fotó: Wierdl Zsuzsanna