F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Fülöp András: A dunakeszi-alagimajori templomrom régészeti kutatása

5. Dunakeszi-Alagimajor, templomrom. A késő gótikus szentély belső falnézetei. 2000. Rajz: Ráth Miklósné Tóth Ibolya - Fülöp András A késő gótikus szentély belső sarkaiban megőrződtek a vájolt - két esetben egyszerű hengeres testű, ovális mezővel tagolt - konzolok és a bordatövek. Noha a bordák erősen kopottak, még érzékelhető kétszer hornyolt profilozásuk, s rajtuk nyomokban az egykori vörös festés is. A szentély belső falszövetén jól kivehetők a boltozat lenyomata (5-6. ábra), ám ezek nem a jelenlegi bordaindításokhoz, tartoznak. E lenyomatok ugyanis mélyebbről indulnak, mint a mai konzolok. Mindegyik bordaindítás alatt megfigyelhetjük a korábbi konzol fészkének téglából készült kifoltozását. A szentély falainak alsó részét a jelenlegi felszíntől mért 2,5 m magasságban törtkövek alkotják. Ettől fölfelé rengeteg szépen faragott, enyhén íves kváderkő látható a falszövetben. Az említett boltozatlenyomat mind a falszövet alsó, törtkőből rakott, mind a felső, nagyrészt kváderkövekből falazott részén megtalálható, azaz a vízszintes elválás nem lehet visszabontás eredménye. 6. Dunakeszi-Alagimajor, templomrom. A késő gótikus szentély keleti fele a bordaindításokkal és a korábbi boltozat lenyomataival. 2000. Fotó: Fülöp András