F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Fülöp András: A dunakeszi-alagimajori templomrom régészeti kutatása

A temploimornról készült első léptékarányos íélmérést Csányi Károly adta közre 1943-ban. Ezen az alaprajzon már világosan látszik a körtemplom (ez lett volna az épület, amely Holitscher Fülöp „ásatásán" előkerült?), melynek „faragottkőből készült lábazata még itt-ott megvan"; ennek kottázott felmérését is mellékelte a rajzhoz. Csányi volt az első, aki a templom periodizációját megkísérelte: szerinte a körtemplom és a legyező alakú toldalékhelyiség - amelyet a templom szentélyének vélt - egyidősek, mindkettő a 13. századból származik. A támpillérekkel ellátott sokszögű szentély korát - a bordaindítások alapján - a 15. század végére helyezte.

48 Gervers-Molnár Vera a magyarországi körtemplomok átfogó vizsgálatakor kitért az alagi templomromra is. Keltezése részben tipológiai megfontolásokra épült (ásatások híján az apszis nélküli rotundák közé sorolta), másrészt abból indult ki, hogy a kváder alkalmazása a falusi templomépítészetben a 12. század vége elé nem keltezhető. Ugyanakkor e rotundák építési idejét még a tatárjárás előttre helyezte. A korábbi - 1943-as publikációval szemben a toldaiékhelyiséget nem szentélynek, hanem sekrestyének gondolta.

49 Jóval korábbra helyezte a rotunda korát Irásné Melis Katalin, aki - külön indoklás nélkül - 11. századinak tartotta a körtemplomot.

50 A templomrom és a középkori falu legújabb értékelését a régészeti topográfia vonatkozó kötetében találjuk. A falu történetének alapos feldolgozása mellett a rom pontos felmérése is elkészült, mely a templom metszetét - így a késő gótikus szentély egyik falnézetét is - ábrázolja. A késő gótikus ablak könyöklőkövéről és a kétszer hornyolt bordaindításokról külön felmérés készült. A topográfia készítői a fennálló falak alapján a rotunda 13. századi keltezése mellett foglaltak állást, a késő gótikus szentélyt a 15. századra, a toldaléképítmény korát a kettő közti időszakra tették. A templom környezetében gyűjtött leletek alapján megállapították, hogy a falu már az Árpádkorban is fennállott.

51 Az. álló falak vizsgálata Az ásatás megkezdése előtt a területről és a falmaradványokról részletes felmérést készítettünk. (4-5. ábra) Az épület legkorábbi periódusát képező körtemplomból ekkor még szinte semmi nem látszott, csupán egy-két helyen volt érzékelhető a faltető nyomvonala. Átlagosan 0,5-1 m magasan maradtak meg a 4,5-5x3,5 m-es belméretű, talán sekrestyeként azonosítható toldaléképítmény törtkőból rakott falai. A felmérés során kiderült, hogy ennek északkeleti fala belülről enyhén íves, külső síkját pedig két, egymással enyhe szöget bezáró falsíkszakasz alkotja. Ezek találkozásánál keskeny lizénát alakítottak ki. E legyező alakú építmény délkeleti falsíkjához, mint erre a szakirodalom már korábban rámutatott, utólag építették hozzá a nyolcszög három oldalával záródó szentély északi falát. A támpillérekkel ellátott, 5,2 m széles, sokszögzáródású szentély falai közel 5 m-es magasságig megmaradtak, teljes hosszúságát az ásatás megkezdésekor még nem tudtuk meghatározni.