F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Tóth Sándor: A felsőörsi préposti templom nyugati kapuja

leveleken lépdelő állatok formulája kifejezetten régies: 12. századi esztergomi példára lehet itt hivatkozni.

23 Az emberalakos fejezetek közül csak a balfelőli mutat elterjedtnek vélhető motívumokat: a homlokoldal díszéhez Kisbényből idézhető párhuzam, levélvégből kibomló fejek - másféle és finomabb formákkal - Jánoshidán fordulnak elő.

24 E rokon részletek összefüggései megint Esztergom felé mutatnak.

25 A felsőörsi abakuszmegoldás előzményei viszont nem ott, hanem - szabatos formákkal - a vértes szentkereszti főapszis fejezetein tűnnek fel. De ezek sem látszanak mintának, mert a kapu jobb középső fejezettömbjén, ahol az alaprajz a leghasonlóbb, a metszet tagoltabb.

26 A párhuzamok végképp megszakadnak a stílusösszetételnél: Kisbényben, Jánoshidán, Vértesszentkereszten az említett példák nem függetlenek a fejezetalakítás korai gótikus módjaitól, amelyeknek Felsőörsön nincs nyomuk.

27 A külföldi rokonság épp ezért nem Párizs irányában keresendő, ahol Bertalan püspök idejében már a „style rayonnant" volt kibontakozóban, hanem inkább Róma felé. Ez nem okvetlenül jelent maradiságot. Genova környékén áll a Fieschi család 1244-52 közé keltezhető sírtemploma, amelynek egyik építtetője az a IV. Ince pápa volt, aki 1245-ben a Lyoni zsinaton trónfosztottnak nyilvánította II. Frigyes német-római császárt. A templom nyugati kapuján csúcsíves béllet körül, gótikus részletformákkal, oszloppártól hordozva megjelenik az a fajta baldachinhomlokra emlékeztető oromzatos lezáró forma, amely oly jellemző a felsőörsi megoldásra

28 (22. ábra). A hazai portál ennek az itáliainak kétségtelenül a stílustörténeti előzményei közé tartozik. A felsőörsi kapu mestere adottságokból indult ki, és elgondolásait ezekhez hozzáidomítva jutott el a toronyhomlokzat összképének kialakításáig. Adottság lehetett számára a megépült torony földszint, de az emelet tervezett belső elrendezése is. Hogy a homlokzat egybehangolásával saját tervét módosította-e, vagy mástól vette át a munkát, azon el lehet töprengeni. A veszprémi Szt. György-kápolnára visszavezethető padkássarokpilléres toronyalji elrendezéshez tartozó kopár fejezetek mindenesetre nem mutatnak semmi közösséget a kapun alkalmazott társaikkal, amelyeknek egyszerűbb rokonai viszont ott vannak az oromzatos emeleti ablaksor csomózott oszlopain.

29 A legfelső ablakkal a homlokzati nyílásrendszer kereszt alakúvá egészül ki. A kapu utólagos megnyitását részben éppen ezen alakzat létrehozásának a szándéka indokolhatta. E szándék megvalósításával olyan megoldás keletkezett, amely páratlannak tűnik a fennmaradt emlékanyagban. Mint ahogy magányos szirtként látszik képviselni a gótika felé törekvő áradatban a ragaszkodást a romanikához az egész felsőörsi templom is, itáliai típusú kapujával szinte jelvénynek ható homlokzatán, amelynek az oromzat-idom kezelésében magabiztos mestere a csúcsívet - ellentétben karcsai kollegájával - még az ívsorok alakításában sem engedte érvényre jutni.

30 JEGYZETEK Ezúton köszönök minden segítséget, amivel műemlékes és muzeológus kollégáim e munka létrejöttéhez hozzájárultak. 1. Felsó'örs késő román templomtornya. Művészet 21-1980/2, 26 (20. jegyzet). Az akkor rendelkezésemre álló terjedelem e téma kifejtésére nem volt elegendő.