F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Tóth Sándor: A felsőörsi préposti templom nyugati kapuja

MŰHELY 53 Tóth Sándor A FELSŐÖRSI PRÉPOSTI TEMPLOM NYUGATI KAPUJA Erdei Ferenc emlékének Idestova két évtizede a felsőorsi templomtorony ismertetésének végére ezt a lábjegyzetet biggyesztettem: „Még az sem biztos, hogy a terv egészében véve egy ember munkája: nemcsak fent, hanem a földszinten is olyan változtatások nyomai mutatkoznak, amelyek terv- és stílusmódulásra vallanak. Erről azonban máskor."

1 Most késztetést érzek arra, hogy nyomasztó adósságaim terhét legalább e csekélység lerovásával csökkenlsem. A toronyhomlokzat alsó szintje, amelybe a kapu építménye beleilleszkedik, nagyjából négyzet alakú. (1. ábra) Leszámítva legalsó sávját, ahol durván rakott, kiálló, nyilvánvalóan alapozási kősorok jelennek meg, mutatva, hogy a dombtető, amelyen a templom áll, háromnegyed évezred alatt jelentősen lepusztult. A lábazati zóna néhány sor kváderből áll. Ebben tagozatos sáv, majdnem teljesen lefaragva, csak jobbfelé vehető észre, a legfelső kősor alatt. A lábazati zóna síkja a széleken egy-egy saroklizénában folytatódik felfelé. Ezekből fent azonos homloksíkú, tagolatlan, konzolos ívsor indul ki, efölött pedig a szintet fűrészfogsor és tagozott párkány zárja. A lábazati zóna, a lizénapár és az ívsor együtt faltükröt keretei, mely kettéoszlik. Csaknem a legtetejéig érve rajzolódik ki benne a kapuépítmény fejezetzónától megszakított függőlegesekkel és párkányos oromzattal határolt kiugrása, amelynek szélső elemei mélyen a lábazati zónába ágyazódnak, az oromzat csúcsától pedig keskeny lizénaféle nyúlik fel az ívsorig, megosztva annak konzolsoros vonulatát. A kváderes falszövet a kapu körül szinte kizárólag vörös homokkő tömbökből áll. A kapuépítményben viszont az elemek jelentős része szürke mészkő, a fejezetzónától lefelé pedig, különösen baloldalt, meglehetősen sok a hézagtalan műkő felület, többnyire a vörös homokkőhöz igazított színben. Műkőből van a néhány lépcsőfok is, amely a nyíláshoz vezet. A kapuépítmény mélységében két részre oszlik: a kiugró, alakjával cibórium-homlokra emlékeztető keretműre és a lépcsőzetesen bemélyedő, oszlopos-falsarkos, félkörívesen zárt béllctre. A két rész különállását a külső falsarok széles homlokoldali sávja jelzi, kapcsolatát a vállpárkány nélküli, domborműves fejezetzóna teremti meg. Ez szemöldökkő formájában áthúzódik a keskeny, hosszúkás arányú nyílás fölött is, amelynek kőkerete - küszöböstül - barokk.

2 A szemöldökkő fölötti kis ívmezőt hiányos timpanondombormű és műkő foldozás tölti ki. A keretművet, közvetlenül az alapozás felső síkja fölött, két oroszlánbüszt látszik hordozni. A balfelőli eredeti vörös homokkő faragvány, a jobbfelőli nagyolt műkő elem. Tetejük a kaputól jobbra látható levésett lábazati tagozás aljával vág egybe. Rajtuk egy-