F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

TÁJÉKOZTATÓ - A műemlékállomány revíziójáról (Nagy Judit)

nőségű fotóját. Ezután kerül sor a tartalmi ellenőrzésre, majd az esetleges korrigálás, kiegészítés után az adatbázisba történő betöltésre. Az adatlapokat a tartozékokkal együtt egyelőre a nyilvántartásban, megyék és földhivatalok szerinti ABC-rendben tároljuk. Bár az adatgyűjtés jó ütemben zajlott, és nagy része elkészült, az adatbevitel lényegesen elmaradt mögötte. Mivel számítógépes programfejlesztésre pénzt nem kaptunk, kezdettől fogva egy ingyen kapott kísérleti programmal dolgozunk. (Hálózat is csak néhány hónapja, 2000 vége óta működik.) 1996-tól máig elkészült Békés, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, HajdúBihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Veszprém megye. Megkezdődött, de nem fejeződött be Pest, Tolna és Budapest revíziója, Fejér, GyőrMoson-Sopron, Somogy cs Zala megye lejárására 2001-2002 folyamán kerül sor. A munka folyamán számos nehézséggel szembesültünk. A feladat természetéből adódik, hogy csak szűk időhatárok közötti befejezés esetén jutunk érdemleges eredményre. Az akadozó finanszírozás, a szakemberhiány miatt máris túlléptük az elfogadható 4-5 évet így a munka kezdetekor lejárt területek adatainak egy része az utolsó év adataihoz képest elavultnak tekinthetők. A telekviszonyok, a műszaki állapot sok esetben változhatott, egyes speciális területek vagy épülettípusok drámai veszteségeket szenvedtek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lejárások óta az évente visszatérő tiszai árvizek bizonyosan átrajzolták a megye műemléki térképét, különösen a népi építészet romlandóbb anyagokat alkalmazó emlékeit tekintve. A népi építészet emlékeire általában országszerte érvényes, hogy a támogatási formák kidolgozatlansága vagy az anyagi eszközök elégtelensége folytán - sok esetben a tulajdonos együttműködésének hiányában - nagyobb veszélyben forognak, nemcsak műszaki állapotuk, hanem fennmaradásuk lehetősége is gyakran megkérdőjeleződik. A revízió kezdetétől állandó gondot jelent, hogy bár törvény kötelezi az OMvH-t a munka elvégzésére, a földhivatali díjmentességet mindmáig nem sikerült elérni. (Az éves költségvetés jelentős hányadát minden évben a földhivatali - nem hitelesített - térképek ára teszi ki.) Némelykor az épületekbe való bejutás is nehezen leküzdhető akadályt jelentett a revizor számára, bár elvben az írásos belépési engedély - sokszor OMvH-igazolvány is - biztosíthatta volna a belépést. Nyilván a műemlékügyet érintő jogszabályok széleskörű publicitásának hiánya okozza, hogy a tulajdonosok általában tulajdonjogukra való hivatkozással tagadják meg a műemlék épület belső tereinek megtekintését. (Számos esetben a hivatal anyagi támogatásának híján jogosnak érzik a belépés megtagadását.) Előfordult, hogy nemcsak magánszemélyek, hanem plébánosok is nagy számban utasították el munkatársainkat, ha püspökük egyetértését tudhatták maguk mögött. Nagyobb sikerrel azok a revizorok dolgoztak, akik igénybevették az adott megyében jól tájékozott területi felügyelők segítségét, helyismeretét. A velük való kapcsolattartás esetenként a bejutást is megkönnyítette. Viszonzásul a revizorok olyan, nagy mennyiségű friss információhoz jutottak a helyszínelés során, olyan - egy területre jellemző általános vagy speciális - problémákra bukkanhattak, amelyek nagyban segíthetnék a területi felügyelők munkáját. A továbbiakban az adatbázis adatainak frissítésében a felügyelők információira, együttműködésére számítunk. Nagy Judit