F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)
TANULMÁNY - Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere
A veszprémi kápolna földszinti hajójának hármas bordaindításai meglepő hasonlóságot mutatnak a szigeti domonkosok szentélyének két szakasza közt, a déli oldalon fennmaradt hármas tagolású lábazattöredékkel (20a, b, c ábra). A bordák közös, induló része alaprajzilag a szigeti lábazat alsó, tagolatlan részének felel meg. A lábazaton e fölött rézsű, majd a támonként külön-külön alakított plinthosz maradványa következik. A plinthosz kialakításából és a kétoldalt megmaradt attikai lábazatnyomokból kikövetkeztethetően széles, de csekély kiülésű falpillér két oldalán átlós beállítású háromnegyedoszlopok álltak, előlegezve talán a széles, vaskos heveder és az átlósbordák közti különbséget. Hasonló felfogású támkialakítást Pilisszentkereszten a hosszház crősebb pilléreinek főhajó felőli bővítményei mutatnak. A pilisi pillérbővítmény minden bizonnyal felfutott a főhajófalon, a középső lizéna a tanulmány elején már említett széles hevedert, az oldalsó háromnegyedoszlopok az átlósbordákat vették fel. A pilisi pillérbővítmények erősebb kiülésűek a margitszigeti falpilléreknél, mivel a főhajófalon a háromnegyedoszlopok mögött egy visszalépcsőzött, kettős lizéna is felfutott. Emellett a stílus is különbözik a szigetitől, amint azt a többször tükrösen kialakított plinthoszoldalakon megjelenő, a túlnyúló alsó tóruszt támasztó levelek, levélkompozíciók mutatják - ezért közvetlen öszefüggés nem állapítható meg. 49 Itt kell megjegyezzük, hogy a domonkos apácakolostor délkeleti, konyhának meghatározott sarok-helyiségének nyugati falán megmaradt két konzolhoz hasonlót az Úri utca 41. számú ház emeleti teremmaradványánál láthatunk. A két szakasz szélességű terem északi fala áll. A bordaindításokat lefaragták az alattuk lévő konzolokkal együtt, egyedül a bal oldali sarokban lévő gyám maradt meg. A csúcsíves homlokívek homorlatos profilúak. Az ép konzol felületét élben találkozó, hosszúkás levelek tagolják, amelyek ék alakban visszametszett vagy kanalasán bemélyedő felszínűek. A konzol alja kör alaprajzú, vízszintes, felül abakusz zárja. 50 A szigeti konzolok kicsit másfélék, aljuk ívesen összeszűkül, abakuszuk alaprajza a nyolcszög öt oldalát mutatja (ez a vári konzol esetében már nem megállapítható), a homorodó konzololdalak tagolása mégis hasonló, bár növényi elemek nélkül. A Gizella-kápolna emeleti sekrestyeajtajának és homlokíveinek profilja a budai világi építészetben is megjelenik, a Dísz tér 4-5. kapualjában lévő ülőfülke ívein. Az ülőfülke egyébként jó szerkezeti párhuzamul szolgál a már említett veszprémi ablakcsoportokhoz is. A nagy, négyes ülőfülkesor ívei között konzolok helyezkednek el. A háromkaréjos ívek, a konzolok fölött szarvasán megállított ívprofil és az igen sérült bal oldali keretrészen a profil alsó, szarvas megállítása (ami a belső pálcatag kifordulása miatt biztosnak látszik) alkotják a megfeleléseket. 51 Ehhez a csoporthoz tartozik egy a Dunából Visegrádon kiemelt, valamilyen kisépítészeti alkotáshoz tartozó vörösmárvány töredék is: háromkaréjos vakárkádsor részlete ív indításokkal. Az ívek közötti fejezet vagy konzol fölött a szarvasán induló profilozás a veszprémi ablakcsoportéval egyezik meg. 52 A budai ülőfülke profilja bonyolultabb összefüggés részeként jelenik meg a Mária Magdolna-templom hajójának déli oldalán nyíló kapuzaton, melyen a nyugati oldal alsó rétegköve in situ pozícióban részben eredeti. A béllet három falhasábból áll, melyek tovább tagoltak. A kérdéses tagozatsor a belső falhasábon jelenik meg, ahol a homorlatot kívül sarkantyútag, belül félpálca kíséri. A középső falhasáb éléhez átlós csúcsívtag
