F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

SZEMLE - Diana Ketcham: Le Désert de Retz (Cambridge, Massachusetts 1994) (Pilkhoffer Mónika)

2. A Kínai pavilon képe. Diana Ketcham: Le Désert de Retz. 105. programját a szabadkőművesség ikonográfiája diktálta. Diana Ketcham felhoz érveket e hipotézis mellett, de a legnyomósabbat is ellene, hiszen Monville nem volt a párizsi páholy tagja sohasem. A park épületei közül a legnagyobb figyelmet természetesen a „Törött Oszlop"-nak szenteli (1. ábra). Bárki is volt a park fő épületének mestere, a kör alaprajz alkalmazá­sával sikerült feloldania azt az ellentmondást, mely az angol táj kert kanyargós vonalai és egy egyenesek által határolt kubusos architektúra között rejlett. A négy szintes „ház" külseje négyszögű és ovális ablakai ellenére is a kannelurázott antik oszlop benyomá­sát keltette, melynek azonban nyers és baljós hatást kölcsönöztek a rombolást és pusz­tulást jelképező repedések. Az extrém külsőre rácáfolt az arisztokraták vidéki visszavo­nulásának minden igényét kiszolgáló belső tér kifinomultsága. A „Törött Oszlop" az Ancien Régime kifulladásátjelző pavilonépítészet korszakában született, amikor a ver­sailles-i udvar szigorú etikettje elől maguk az uralkodók menekültek el először. Ezek az épületek a királyi szeretőkhöz és így az intimitáshoz is kapcsolódtak, ahol az uralkodó maga szórakozhatott ételének elkészítésével is, míg kísérete úgy tudta, vadászni ment. Monville ismerte ezeket az épületeket, és funkciójukat megtartotta a „Törött Oszlop­nál", de teljesen eltért azok klasszicizáló, késő barokk stílusától. Ennek az időszaknak a tendenciájával szemben - amikor az épületeket a pavilon méretérc csökkentették -, a „Törött Oszlop" tervezője a zsugorítás helyett gigantikussá tett egy építészeti részletet, amit tovább fokozott dombtetőre helyezésével. A belső elrendezést a központi csigalépcső köré tervezett szobák jellemezték. Az első emelet két nagy ovális szobája a szalon és az ebédlő, egy kisebb, félkör alakú szo­ba a hálószoba, míg egy másik az előtér funkcióját töltötte be. Az íves falak között a leg­kisebb hely sem maradt kihasználatlanul. A második és harmadik emelet elrendezése

Next

/
Oldalképek
Tartalom