F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

SZEMLE - A pécsi püspökvár – régészet és épületkutatás (Pécs, Budapest 1999) (Székely Görgy)

SZEMLE 209 A PÉCSI PÜSPÖKVÁR - RÉGÉSZET ÉS ÉPÜLETKUTATÁS Szerk. Szíjártó Kálmán - G. Sándor Mária. (Az ICOMOS Német Nemzeti Bizottságának kiadványa) Pécs-Budapest, 1999. Szervesen összefüggő részekből álló tanulmánykötet jelent meg német-magyar együttműködésben Baranya megye és a pécsi egyházmegye jelentős műemlékeiről. A munka jelentősen gazdagítja a régészet, a művészettörténet, az egyetemtörténet és a helytörténet ismeretanyagát, egyben további kutatásokra serkent. Külön ki kell emelnem annak a jelentőségét, hogy a kötet kétnyelvű kiadásban - túllépve a szokásos idegen nyelvű kivonaton - látott napvilágot. Ez igencsak elősegítheti a magyar eredmények mélyebb megismerését, legalább Közép-Európában. A párhuzamosan futó magyar és német szöveg egyenlő szerephez jut, a németül olvasó nemcsak rövidre fogott eredményekről értesül, hanem a hazai kutatási módszerekkel, a bizonyítási eljárásokkal is alaposabban megismerkedhet. Nagy nehézségek lehettek a tördeléssel, de a két hasábos megoldás az ábrák nézését mindkét nyelvű szöveg esetében egyaránt lehetővé teszi az olvasó számára. A képek és az ábrák egyébként is önálló szerephez jutnak a feltárt részek bemutatásában, ezért vizuális élményt is nyújtanak az olvasónak. Akad olyan hely is, ahol a magyar szerzők eltérő vagy ellentmondásos fogalmazása, szóhasználata éppen a német szövegben válik érthetővé. Az alábbi ismertetésben mégis a magyar szöveget veszem alapul. A kiadás és a kiadói szerepvállalás Michael Kühlenthalnak a bajor-magyar műemlékvédelmi kapcsolatokról szóló fejtegetésében (6-11.) kap magyarázatot. A szerző visszatekint az együttműködés létrejöttére, formáira, alkalmaira és az ezekből született esettanulmányokra. Ezek körében kiemeli a pécsi dóm környékén folytatott ásatások során előkerült, színes festésű gótikus szobrok és építészeti töredékek jelentőségét. A kitüntetett figyelem jeleként értékeli a „A pécsi püspökvár: régészet és kutatás" címmel 1995 júniusában, Regensburgban megnyílt kiállítást, ahol a tartományi vezetők és főpapok jelenlétében tartott megnyitón G. Sándor Mária tartott előadást. Ehhez a kötethez is G. Sándor Mária és Gerő Győző írt bevezetőt (12-14.). Ebben szó esik a komplex kutatási módszerekről, a pécsi püspökség várának feltárásáról, a gyér számú írott forrásanyagot nagy mértékben kiegészítő ásatási és épületkutatási eredményekről. Mivel a pécsi püspökvárban ma is püspöki palota áll, az ott fel nem tárható elemeket a szászvári püspöki rezidenciában lehetett jobban megfigyelni. Miután a kiállítást Regensburgban, Fellbachban, Pécsett és Pakson is megrendezték, bajor részről kezdeményezték az anyag közös kiadványban való publikálását. Kétségtelenül G Sándor Mária három egymást követő tanulmánya (A pécsi püspökvár - településtörténeti és építéstürténcti áttekintés; Kutatástörténet; A pécsi püspökvár középkori épületei és épületmaradványai) alkotja a kötet gerincét, s nyújtja egyben a régészeti-művészettörténeti tárgyalás hátterében - hol rejtve, hol nem, de min-