F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Hajdók Judit: Történeti orgonáink restaurálási problémáiról

4. Budapest, Belvárosi templom. A homlokzatot Barcza Elek tervezte a 19. század végén. 2000-ben Virágh Endre tervei alapján új orgona készült (Váradi-orgonacég) a régi sípanyag egyharmadának felhasználásával. 2000. Fotó: Fehér Katalin se, elemeinek rögzítési módja, stb., az előző korok jelzései, üzenetei. Vajon a töredékekből összeállítható-e az egész? Megfellebbezhetetlenül felidézhető-e az orgona sorsa? És minden orgona esetében? Egy esetleges önkényeskedő újabb beavatkozási akció helyett azonban csak a történeti feltárás után merülhet fel, hogy a helyreállítás során mely kordokumentuma állapot őrizendő meg a jövő számára? Melyik tartalmaz méltó képviseleti jegyet, jelet? (Az ellentmondó álláspontok hatására - na és a finanszírozási gond miatt - a fenti helyszínen egy feltehetőleg nem a helyszínre készült, de az orgonában meglévő mintegy 220 éves pedál-szélláda, 100 év körüli pcdálsípok, és vadonatúj manuálsípok egyvelege jelenti az új korszakot. A szélláda vagy a síp képviseli-e az adott kort? Ezzel a példával kívántam szemléltetni járatlanságunkat az orgonarestaurálás terén.) Az orgonarestaurálások alapelveit tárgyalja az 1993. évi országos műemléki konferencia plénuma által elfogadott „Irányelvek műemléki és muzeális értékű orgonák megőrzéséhez és használatához" című irat.

3 Nagy érdeme az írásos anyagnak, hogy az országos orgonafelmérés utáni felbuzdulásban a történelmi orgonáinkra igyekezett felhívni a figyelmet. Ezek azonban szerény színvonalú kezdetleges sorok, szakirodalomként nem használhatóak, tele vannak fogalmi pontatlanságokkal és szakmai tévedésekkel, kétségbe vonva felelős szakértők döntési jogosultságát.

4 Az egyetemes orgonatörténetben a 20. század elejéig az orgona a kort, a spirituális és intellektuális környezetet tükröző alkotói invenciónak egyedi produktuma a térbeli miliőben. A szá-