F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

TANULMÁNY - Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere

14. Heiligenkrcuz, ciszterci apátság, káptalanterem. II. Frigyes tumbája, a keret saroktöredéke sárkányalakokkal. 1996. Fotó: Friedrich Dahn: Das Grabmal Friedrichs des Streitbaren im Zisterzienserstift Heiligenkreuz. Wien 1996. 72. kapcsolatot mégis igazolhatónak látom.

21 A heiligenkreuzi síremlék színvonala is jobban megfelel a magyar emlékekének. A kapcsolatot erősíti, hogy a sárkány farkokból eredő indák félpalmettái a legközelebbi rokonai a veszprémi kápolna palmettáinak.

22 A síremléken sokszögcs keresztmetszetű, vaskos indákról lefűződő, erek nélküli, három- és hatkaréjos félpalmetták láthatók. Az utóbbiak az indákra hajlanak és eltakarják azokat, karéjaik két hármas karéjcsoportra osztottak, melyek szélső karéjai a legtöbb esetben egymásra is rátakarnak. A veszprémi kápolnán mind a három-, mind a hatkaréjos palmetta-változatot megfigyelhetjük. Az előbbi az emeleti hajó megmaradt támfejezetén, az emeleti diadalív fejezetén, a dextera Dei zárókő körül és a sárkányos zárókövön jelenik meg, utóbbi az emeleti diadalívfejezeten és a szőlőfürtös zárókövön látható, ugyanúgy két karéjcsoportra osztva, csak ezeket a csoportokat egy-egy fúrólyuk is elválasztja. Emellett a szőlőfürtös zárókő palmettáinak karéjaiban domború erek is húzódnak.

23 Figyelemre méltó az is, hogy a síremlékszobor lábához faragott óriási, szétterülő levél fölött - melyet kialakítása a vizsgált palmettatípushoz kapcsol - szintén szőlőbogyók jelennek meg.

24 A hercegi síremléken tehát a zsámbéki, óbudai sárkányok és a veszprémi ornamentika rokonsága egyszerre jelenik meg. A három- és hatkaréjos félpalmetták a tisnovi kapu gazdag ornamentikájában is megtalálhatók, itt azonban kivétel nélkül erezett karéjokkal és a hatkaréjos palmetták karejcsoportjai között fúrólyukakkal (15. ábra).

25 A kör bezárulni látszik. Úgy tűnik, hogy a Gizella-kápolna, Óbuda, Zsámbék és az alsó-ausztriai síremlék vizsgált részletei stílusának gyökereit a morva kapun kereshetjük. A tisnovi bejáratot Csemegi József hozta összefüggésbe az itt vizsgált magyarországi stíluskörrel. Csemegi ismerte fel ugyanis a tisnovi kapuornamentika és a budai Nagyboldogasszony-templom első periódusának részletei (az északi kapu timpanonja, a délkeleti kapu egyes fejezetei és néhány további fejezet) közötti összefüggést.

26 Ugyanő mutatta ki a Gizella-kápolna és a budai plébániatemplom kapcsolatát is, amit a veszprémi felső kápolna és a budai templom főhajójának valószínűleg második szakaszából származó azonos metszetű bordák, továbbá az alsó kápolnából származó szőlőfürtös zárókő és az északi kapu timpanonjának levélornamentikája közötti rokonságban határozott meg.

27 A kapcsolatot kiterjeszthetjük a Tisnov kapcsán már említett néhány budai palmettás oszlopfőre és a veszprémi sárkányos fejezet leveleire is. Tehát ami a Nagyboldogasszony-templom ornamentikájából összefügg a morva kolostorral, az összefügg a veszprémi kápolnával is.