F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Farbakyné Deklava Lilla: A taranyi plébániatemplom építéstörténete

8. Tarany, plébániatemplom. A barokk sekrestyeszekrény. 1997. Fotó: Kenéz Pál minden bizonnyal ellátta a templomot a szükséges kegyszerekkel, Polacsek pedig elkészíttette a sekrestye szekrényt: „Taranyi Templomnak, minemű apparamentumokra szüksége légyen, áztat az itten alázatossan anncetált, Specificatiobul Nagyságod Kegyessen által látni méltóztatik. Azonkívül mivel Taranyi Templomnak egy almáriumra szüksége vagyon, aztatis az urasság Csurghoi Tislérjeivel csináltatom."

42 (8. ábra) A templom teljes elkészülését (a berendezéssel és a felszerelési tárgyakkal együtt) az 1769-es évre tehetjük. A templom építésének folyamatában a legfőbb szempontok az egyházi igény, és a funkció követelményeinek kielégítése, valamint a takarékosság voltak, a művészi szempontok háttérbe szorultak. A megmaradt barokk berendezési tárgyak nem képviselnek magas színvonalat, a templom festészeti díszét megalkotó Dorffmaister István is még pályája elején tartott. Nem minden készült újonnan: többek közt egy oltár és egy harang is máshonnan, másodlagosan került ide. A templom későbbi története A 19. századból kevés adatunk van a templomról. 1875-ben egy új harangot készíttettek, a következő felirattal: „Isten dicsőségére, KeresztelőSzt. János tiszteletére Készítetett Tarany Község ajándékából 1875. évben. Öntötte Rupprecht János Pécs." A harangot díszítő domborművek: Immaculata, Szent Mihály arkangyal a mérleggel és Keresz-