F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Farbakyné Deklava Lilla: A taranyi plébániatemplom építéstörténete

6. Tarany, plébániatemplom. A barokk szószék a századfordulón készült új hangvetővel. 1997. Fotó: Farbakyné Deklava Lilla tás történt meg. Egy újabb képíró is érkezett Taranyba segédeivel 1763 nyarán, Peckl János sümegi festő: „Peckl János sümeghy Kép írónak, Taranyi Templomban léveő őreg oltárnak, és Cathedrának föstésetül, midőn el végezte adatatot ...150. (forint)22 Tehát Taranyban egy korábbi oltárt is felállítottak a templomban, melynek származási helyét nem ismerjük. Nem valószínű, hogy a korábbi Keresztelő Szent János-kápolnából került ide, mert az a források szerint egy kicsiny, igen egyszerű épület volt, melyben oltárt nem is említ a Canonica Visitatio, csak a már említett fatáblára feszített vászonképet. Peckl János és segédei festették le a másodlagosan felállított oltárt, valamint a szószéket is, mely a barokk berendezés egyetlen épen maradt darabja (6. ábra). A harmadik boltszakasz északi falának középtengelyében elhelyezkedő fa szószék hangvetőből, szószékkosárból és cseppentőből áll. A sekrestyéből közelíthető meg egy keskeny, egyenes, kelet-nyugati lépcsőn. Az 1815-ös Canonica Visitatio így írja le a szószéket: „cathedram ligneatn sine cupula... in medio Ecclesia collocatam...",

23 vagyis a szószék eredetileg hangvető nélkül készült. A fából készített, épített hangvetőt egyszerűbb módon, függönnyel pótolták: „Taranyi Templomban léveő Cathed7. Tarany, plébániatemplom. A Festetics-címer a szószékkosáron. 1997. Fotó: Kenéz Pál