F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Koppány Tibor: A gátai számadáskönyvek. Adatok egy 17. század eleji dunántúli uradalom építkezéseihez

séges építkezések előkészítéséhez. Év végi feljegyzése szerint ebben az első esztendőben 58 magyar forintot vett fel fizetésképpen. A kor szokásának megfelelően jövedelme jelentősebb részét természetben, főleg gabonában, borban, vágóállatban kapta, a kizárólag készpénzkiadásokról vezetett számadásaiban azonban ezek érthető módon nem szerepelnek. Tiszttartói beosztásának megfelelően lakást is kapott, ezt említi „az melj kis házban lakom" megjegyzéssel. Az uradalom gazdasági vezetésével kapcsolatosan sokat utazott, főleg uraihoz Galántára és Rumba, ezenkívül természetesen az uradalom falvaiba, valamint az uradalom termékeinek értékesítésére és vásárlás céljából Pozsonyba, Nagyszombatba, Kismartonba, Deutschaltenburgba, Bécsújhelyre és még tovább, Bécsbe. Gabonát, bort, marhát vitt eladni, a kapott pénzért pedig iparcikket, főképpen ruhaneműt, szerszámokat, fűszerfélét és a legnagyobb mennyiségben építési anyagot vásárolt. Utjai alkalmával fogadhatta fel azokat az iparosokat, akiket azután az uradalom építkezésein alkalmazott, vagy bízott meg egyes szerkezeti elemek, mint a kőből faragott ajtó- és ablakkeretek, az azokba kerülő ajtólapok és ablakok és az azokhoz szükséges pántok, zárak elkészítésével. A vásárolt anyagból a szerződtetett mesterekkel építtette - nyilvánvalóan ura, Esterházy Dániel utasítása és elképzelése alapján - az uradalom gazdaságának új épületeit, illetve a számadásokban csak udvarháznak írt kastélyt. A gátai építkezések, 1629-1634 Habardi Mihály kiadásainak tételeihez csak kivételesen írt dátumot, ezért egyes bejegyzéseinek pontos ideje ismeretlen. A kevés időpontból azonban látható, hogy kiadásait időrendben jegyezte be számadásfüzeteibe, ezért azok sorrendje az építkezések sorrendjét is meghatározza. Tiszttartóságának első évében, 1629-ben már januárban a kis házra, amelyben lakott, zárat vásárolt, ablakait beüvegeztette és kőművessel rendbetetette. Februárban Farkasfalván (Wolfstahl, Ausztria) a vásáron nagyobb mennyiségű gerendát, deszkát és lécet vett „Az Paitahoz ualo épületre". Mindehhez fejes szeg, nagyméretű „eöregh" szeg, lécszeg és 50 kéve nád vásárlása járult. Ebből az anyagból készítette el azután júliusban a meg nem nevezett ácsmester az új pajtát, amelyet külön tetőfedőmester fedett be a náddal. Korai bejegyzései között szerepel négy rudazó kötél. Beszerzési helyüket nem jelölte meg, csupán azt, hogy 20 apró kötéllel együtt 2 forintot és 28 dénárt fizetett értük. A rudazó kötél a középkor óta az építkezések alapvető felszereléséhez tartozott, ugyanis annak segítségével mérték ki és levert karókkal tűzték ki a leendő épület helyét és méreteit.

12 Ha a gátai számadások első lapjain nem szerepelnének építési anyagra kiadott összegek, a rudazó kötelek vásárlása önmagában is elárulná, hogy 1629-ben építkezés előkészítésébe kezdtek. Ez az előkészítés több oldalról indult. Habardi nemcsak a pajtához vásárolt faanyagot, és szeget, hanem - amint az a számadásokból látszik - az ahhoz szükségesnél jóval többet szerzett be. A nyár elején ismeretlen helyről, de neve után feltételezhe-