F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Koppány Tibor: A gátai számadáskönyvek. Adatok egy 17. század eleji dunántúli uradalom építkezéseihez

MŰHELY 145 Koppány Tibor A GÁTAI SZÁMADÁSKÖNYVEK: ADATOK EGY 17. SZÁZAD ELEJI DUNÁNTÚLI URADALOM ÉPÍTKEZÉSEIHEZ Az egykori Mosón megyei Gáta - ma Gattendorf az ausztriai Burgenlandban - és a hozzá tartozó uradalom iratait az Országos Levéltárban az Esterházy-család zólyomi ágának levéltára őrzi. 17-18. századi számadásainak kötegében nyolc kis papírfüzet található „Habardi Miháli számadása Gáthán" címmel, amelyben a köteg latin feliratában (Rationes Michaelis Habardi Praefectus Gattcndf) prefektusnak nevezett Habardi 1629 év elejétől 1635 január végéig vezette kiadásait.

1 Az évenként külön füzetekbe írott számadásokban minden uradalmi kiadás szerepel, személyi és anyagi költségek egyaránt, a tiszttartó és beosztottjai, alkalmazottai fizetésétől a cselédség járandóságáig, a megtermelt gabona és bor eladásából és a Bécsbe hajtott marhákért felvett pénztől a konyhai kiadásokig, az állatok gyógyíttatásától a szerszámok javíttatásáig mindaz, ami a több falura kiterjedő uradalom hétköznapi életében előfordulhat. A kiadások tekintélyes része azonban építési jellegű. Az azokból kirajzolódó kép egy 17. század eleji középbirtok építkezéseiről nyújt tájékoztatást, azon belül az anyagok beszerzéséről és előállításáról, név szerint felsorolt, vagy név nélkül említett iparosmesterek alkalmazásáról, az általuk végzett munkáról, az építőanyagért kiadott összegekről, munkabérekről; a felsoroltakon keresztül pedig építésszervezésről, építőtechnikáról és mindezekkel együtt egy kisebb kastély megépítéséről számol be. Gáta és uradalmának története A gátai uradalom ebben az időben azonos rokonsági kötelékbe tartozó birtokosközösségé volt. Az uradalmi központ, a Magyaróvártól kissé délnyugatra fekvő Gáta - a középkorban Káta, később Lajtakáta - története a 14. század végétől ismert. 1399-ben a helyi nemes Kátaiak birtoka, ahol 1433-tól a levéli Rauscher családnak is voltak részei.

2 A középkor végére már az egész falu az utóbbiaké, emellett a szomszédos Levélen, Hegyeshalomban és több környező faluban is ők voltak a földesurak. 1526-ban Gáta a család birtokközpontja, itt állt nemesi kúriájuké A Rauschcrek jómódú középnemesek voltak, rendszerint valamelyik közeli nagybirtokos familiárisaiként maguk is uradalmi tisztségviselők, mint az 1470-ben szereplő, a Szentgyörgyi grófok szolgálatában álló két testvér, János és Pál.

4 Az 1526-ban végrendelkező Rauscher Farkas fia Sebestyén sávoli Józsa Borbálával kötött házasságával további birtokokkal gazdagodott, elsősorban a