F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - M. Veres Lujza: A nyírturai református templom nemrég előkerült „Imago Pictatis” falképe

MŰHELY 135 Veres Lujza A NYÍRTURAI REFORMÁTUS TEMPLOM „IMAGO PIETATIS" FALKÉPE A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei község 13. századi templomát a 15. század második felében bővítették.

1 Késő gótikus pálcatagos záródású, szép oszloplábazatokban bővelkedő bélletes, eredetileg festett kapuzatának szemöldökkövén 1488-as évszám olvasható (U88).

2 Az épülethez 1821-ben tornyot építettek.

3 A „Fájdalmas Krisztus"-ábrázolás az északi hajófal egyik 1820 körül átalakított ablaka alatt, a szószék mellett került elő. (1. ábra)

4 A második gótikus periódus sárgás meszelésrétegén, az ablaktól lefelé cső fal-részen vörössel és kevés feketével grafikusan felrajzolt, életnagyságú Krisztus-figura látható behajlított könyökből feltartott, tenyérrel kifelé fordított kezekkel. A kezein és mellén lévő sebek a felület kopottsága miatt nem látszanak. Az álló, enyhén kontraposztos testtartása Fájdalmas Krisztus vállra omló vörös hajat visel, fejét gyolcskendő öleli körül. Ennek felső részébe belevág az ablaknyílás alsó kávája. Jézus arcvonásai nem kivehetők. Bravúrosan, néhány jellemző vonallal felvázolt ágyékkötőjének széle a bal csípőtől kiindulva, a lábak által takarva a jobb csípőnél tűnik elő ismét, nagy ívű redőt vetve. Ez a rendkívül karakterisztikus megoldás a Krisztus-figurának fokozott testességet, naturális jelleget, ugyanakkor lágyságot kölcsönöz. Az erősen bepikkelt felületen alig észrevehető az inkarnát enyhe rózsaszínje. A láb rajza nagyjából a szószékkosár közepének magasságáig maradt meg. Az ágyékkendő jobb csípőtől rézsút lefelé futó, kissé visszahajló szélének árnyalását formakövető vonalkázással oldotta meg a festő. A fejet fedő gyolcs redőzetének modellálása kékesfehérrel és vörössel történt. A megfogalmazásában igen magas művészi színvonalat képviselő falkép keletkezése a 16. század első évtizedeire tehető, s még biztosan a templom katolikus tulajdonlásának idejéből való, mivel a protestánsoknál ilyen jellegű falfestészeti ábrázolás nem volt szokásban. Krisztus testének arányrendszere, megfogalmazásának hangsúlyos verizmusa már túlmutat a gótikán és a 16. század első negyedének kora reneszánsz, délnémet művészetére jellemző.

3 Az ágyékkötő dekorativitása, árnyalásának grafikus jellege is ezt sugallja. Ennek alapján valószínűnek látszik, hogy a nyírturai „Imago Pictatis"-ábrázoláshoz a délnémet (leginkább nürnbergi, Albrecht Dürer nevével fémjelzett) művészkör egyik metszete szolgált mintául. Felső-Magyarország ugyanis élénk kapcsolatban állott a német területekkel a szepesi szász népesség révén. Jó példa erre a Nagyarban feltárt és restaurált Golgota-freskó is, melynek pasztellszínezésű robusztus íiguratípusai a szepességi mesterek szárnyasoltár-tábláit vagy „M S-mester" passióképeit idézik, szintén a 16. század első negyedéből.