F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Balázsik Tamás: A peterdi református templom

egy templomablakot vettek Pécsen 5 forintért. 1822-ben a templomajtó reparálásáért fizettek a kőművesnek 1 forint 30 krajcárt. Ugyanekkor és 1823-ban ablakokat is javítottak. 1823-ban az ablakért 12 krajcárt adtak ki.

29 1826-ban tűz volt a faluban,

30 arról azonban nem tudunk, hogy a templom is megsérült volna. 1826-ban a templomszékek (padok) javításához vettek szélesebb deszkákat 4 forint 10 krajcárért. 1827-ben a devecseri asztalosnak fizettek 5 forint 30 krajcárt a templombéli munkájáért, aki 1828-ban a templom ajtaját is kijavította. 1830-ban Tóth Mihály dolgozott a templom ajtaján.

31 1836-ban felújították a templomot. Faanyagot vásároltak a templomszékekhez (2 deszkát 54 krajcárért) és 15 forintért a karhoz, a kerítéshez pedig 4 forintért léceket. A templomra vett pléhekért és szegekért 2 forint 36 krajcárt fizettek, a templomajtó tolózárja pedig 1 forintba került. Vettek továbbá festékeket is a templomhoz. A kőműves oszlopokat rakott 10 forint 50 krajcárért. Az asztalosnak a székek (bizonyára a padok) és egyebek készítéséért 50 forintot fizettek. Valószínűleg a templom tatarozásánál használták fel azt az 1000 db téglát is, melyet 16 forint 36 krajcárért vásároltak.

32 1837-ben két kőművesnek a templom kerítésén végzett, egyenként 12-12 napi és az asztalosnak a templomban végzett munkájáért fizettek.

33 1838-ban a templomkert ajtajáért fizettek a lakatosnak 2 forint 54 krajcárt, s ekkor fizettek a templombéli székek (padok) vasalásáért is 30 krajcárt. Valószínűleg a templom keleti oldalán lévő kerek ablak lehet az, amelynek rámájáért ekkor 4 forint 50 krajcárt, üvegezésre pedig 5 forintot fizettek.

34 1840-ben az asztalosnak a templomon tett munkájáért 17 forintot és 48 krajcárt, továbbá 100 vasszegért 33 krajcárt adtak. Ekkor fizettek a kőművesnek a templom cserépzsindellyel való fedéséért, amelyhez 8000 db cserepet vásároltak. Ennek összköltsége 194 forint 56 krajcár volt. A cserepezés 57 forintba került. Az ácsnak a templomon végzett munkájáért 15 forintot és 1 mérő búzát adtak. Ugyanekkor az ablakokat is felújították 5 forintért.

35 1841-ben a templom kerítéséhez és máshová vett tölgyfa gerendákért, lécekért és deszkákért, valamint 100 vasszegért 9 forintot és 26 krajcárt fizettek. 1844-ben 24 krajcárért, 1848-ban pedig 3 forintért javították a kerítést.

36 1848-ban helyenként meglehetősen hiányos lehetett a templom külső falán a vakolat. Ekkor ugyanis azzal vádolták a lelkész gyermekeit, hogy a templom oldaláról a malter vastagabb részeit baltával levagdalták. A Canonica Visitatio elrendelte, a lelkész saját költségén javíttassa ki. Erre azonban még 1852-ben sem került sor, sőt továbbra is vagdalták. A lelkész szerint azonban ezek kisebb vagdalások, és a tisztelendő deputáció is annak tartotta, a világi pedig figyelemre sem méltatta. A lelkész állította, a házához régtől fogva semmi maltert nem hoztak, kivéve a lehullottat, melyet a gondnok és ő maga szedett fel. A kölcsönös vádaskodásról fennmaradt forrásból az is kiderül, a kerítés egy része téglából épült. A lelkész a vádaskodásokra ugyanis azzal vágott vissza, hogy a szomszédok között van olyan, aki nemcsak maltert, hanem téglákat is feszegetett le a kerítésről, hogy a pálinkafőzője elejébe rakja azokat.

37 Kérdés, lehetett-e ez legalább részben egy középkori kerítés maradványa, vagy egyáltalán volt-e a templomnak a középkorban kerítése, és ha igen, hol? Igen kérdéses, hogy azok a kövek, amelyeket a templom északi falára merőlegesen ásott külső kutatóárokban találtunk, azonosíthatóke alapozásának maradványaival. Lehetséges, hogy téglakerítést csak a 19. században építettek, mert 1868-ban arra hivatkozva tiltották ki a templomkertből a tanítónő libáit.