F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)

MŰHELY - Morvay Endre: Parisiana, a poraiból feltámadt főnix

MŰHELY 95 Morvay Endre PARISIANA: A PORAIBÓL FELTÁMADT FŐNIX 1896-ban, az Ezredéves Kiállítás alkalmával a Városligetben felépítették Osbudavárát, amilyen az a török uralom alatt lehetett. A hangulatos középkori építmények közül nem hiányoztak a mulató- és szórakozóhelyek sem. A századforduló divatja az orfeum, a varieté. A színpadokon külföldi művészek is fellépnek, mint a híres angol clown: Little Tich, Princesse Topaze: a világ legkisebb primadonnája, Yvette Guilbert vagy Johnson és Dean amerikai néger énekeket ad elő. A Parisianában szépségverseny folyik, fellép Bob Walter párizsi pantomim művész, és mint ahogy Magyar Elek - kitől eddigi információink is származnak - Pesti Históriájában írja: „a pikantéria varázsával fogják meg a férfiak szemét Madame Dumaine plasztikus pózai." Osbudavárát lebontották, a mulatók még egy ideig tovább működtek, majd a Parisiana tulajdonosa 1909-ben a Sugárút melletti Két szerecsen utcai telken (ma Paulay Ede u. 35.) Lajta Bélával építtette fel új, nagyszabású mulatóját. A mulatóhely homlokzata és belső kiképzése valóságos ékszerdarabja lett a századfordulós Pestnek. Az épület egykori megjelenését korabeli leírásokból és fénykép reprodukciókból (1. ábra) valamennyire magunk elé képzelhetjük. „A díszes épület egész homlokzata" - írták A Ház 1909-ben megjelent, részletfotókkal illusztrált számában - „szürke színű márvánnyal van borítva, melyet díszesen koronáz be a vörösrézből domborított és aranyozott attika (2. ábra). A bejáró ajtók alumínium lemezekkel borítottak. A fém és márvány szerencsés kombinációja az épületnél nagy szerepet játszik és kellemes harmóniában olvad össze (3. ábra). A színházépület orfeum-előadásokra szolgál. Az épület architektúrája töretlen utakon halad a magyaros díszítőelemek alkalmazásával. Mint ilyen, modern, magyaros építészetünk jelentős momentuma." Lajta az egész épületnek egységes kifejezést adott, melynek fő jellegzetessége a nagy síkfelületeken megjelenő expresszív vonaltörés és az a grandiózus játék, amit anyagfelületekkel, formákkal és csillogással virtuóz módon folytatott, izgalmas feszültségeket okozva és oldva. Nem feladatunk Lajta teljes életművének értékelése, de a Parisiana tervével kapcsolatban meg kell állapítanunk, hogy az nem illeszthető be Lajta változó-fejlődő művészi munkásságába. Lajta Lechner Ödön magyaros-szecessziós nyomdokán indult. Már előbb is érdeklődéssel fordult a magyar népművészet felé, formaalkotását azonban konstruktivista vonalvezetéssel kapcsolta egybe. A szecesszió lágy, és akkor már enervált kifejezése idegen volt erőteljes, férfias konceptusától. A Parisiana mulató tervezése előtti időszakban Lajta Béla főleg szakrális épületekre kapott megbízást, ekkor kezdte a Budapesti Vakok Intézetét, a Szeretetházat, családi